Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Antik és középkori művészet

Bóna István Fototechnikai vizsgálatok a zsámbéki középkori romtemplomban Fehér Ildikó kutatásai rávilágítottak arra, hogy a zsám­béki románkori templomban még a huszadik század elején is jól látszott több középkori falkép-maradvány. Még olyan állapotban voltak, hogy leválasztásuk és restaurálásuk is szóba került.1 2008. március 6-án megvizsgáltuk azokat a felüle­teket, ahol még ma is megvannak a középkori vakola­tok. A falfestések nyomait sikerült megtalálnunk. Gróh István egy akvarell másolatának felhasználásával még értelmezni is tudtuk a megtalált festékmaradványo­kat.2 A festékekből mintákat vettünk természettudo­mányos vizsgálatokhoz.3 Eközben felmerült a kérdés, szerezhetünk-e további információkat a hajdan volt művekről? Vannak olyan fototechnikai vizsgálatok, melyek ak­kor is láthatóvá tesznek falképeket, vagy legalább fal­kép részleteket, amikor azok szabad szemmel teljesen elpusztultnak tűnnek. Ezek közül kettő volt valóban ígéretes: az UV lumineszcenc és — egy helyen — a ke­resztezett polarizációs szűrőkkel készült fényképezés. Van egy olyan technika is, melyet legjobb tudomá­sunk szerint ilyen célokra még sosem használtak, a ha­mis színes infravörös technika. Ez utóbbi, bár elméle­tileg ígéretes lehetne, sajnos „kifutóban van.” A Kodak cég a közelmúltban beszüntette az e a célra gyártott speciális film előállítását. Az UV lumineszcenc felvételek alapelve az, hogy a vizsgálandó felületet ultraviola fényforrással világítjuk 1. kép. Cola Petruccioli: A Hit. Budapest, Szépművészeti Múzeum. Freskó átültetve, 317x62,5 cm. 1380 körül. Részlet, normál felvétel. Fotó: Bendel Judit és Maszelka János. meg, ami világításra geijeszti az ott lévő különböző anyagokat. Ezt a gerjesztett sugárzást fényképezzük le úgy, hogy a fényképezőgépre UV zárószűrőt teszünk, azaz kizárjuk az UV sugarakat, és csak a gerjesztett fényt engedjük be a filmre, vagy a digitális érzékelőre. A felvételezéshez tökéletes sötétségre van szükség, hogy semmi más fény ne nyomja el a gyenge gerjesz­tett sugárzást. Az UV lumineszcenc felvételekkel már vannak pozitív tapasztalataink. A lipótmezei kápolna szentély mennyezetén, a 70-es években — műemléki engedéllyel — elpusztított Nagy Sándor falképek nyo­mait például elég sikeresen elő tudtuk hívni ezzel a technikával. Ez az eljárás igazából akkor hatásos, ami­kor szekkó technikával festették a falképet, vagy leg­alábbis annak bizonyos részeit. A Képzőművészeti Egyetem gyakorlatában is voltak már sikeres alkal­mazások. Ilyen például Cola Petruccioli A Hit című fal­képének restaurálás előtti vizsgálata i997-ben.4 A fő fi­gura alatti vakolat szemrevételezése során úgy tűnt, hogy azon a festésnek semmiféle nyoma nem maradt meg. A restaurálás előtt rutinból elvégzett luminesz­cens fotózás során kiderült, hogy az UV sugárzás ha­tására a vakolaton elődereng a valaha ott volt figura „szellemképe.” A lumineszkáló férfialak irattekercset tartó keze viszonylag részlet-gazdagon jelentkezett a fényképeken. A figura a tisztítás után sem vált látha­tóvá, ma is a lumineszcens felvétel adja róla a legtöbb információt (1-2. kép). Zsámbékon a helyzet első rá­2. kép. Cola Petruccioli: A Hit. Budapest, Szépművészeti Múzeum. Freskó átültetve, 317x 62,5 cm. 1380 körül. Részlet, lumineszcenc felvétel. Fotó: Bendel Judit és Ma­szelka János. 61

Next

/
Thumbnails
Contents