Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Antik és középkori művészet

Omnis creatura significans

bályosan elhelyezett, az eredeti kőbe vésett lyuk, amelyen keresztül a szarkofágot emelték fel és zárták le. Az előlapra a felirat csak 1738-ban került fel: „Fűit trans- lata Sancia Regina Castelle / fiba Violantis Regina Aragonum / Anno 1275” — Francesc Camprubí i Lluh Santa Creusból származó ciszterci szerzetes véste fel, mint édesanyja szarkofágjára is.3& A felirat viszont téves, Sancha hercegnő soha nem volt Kasztília királynője, fiatal hercegnőként halt meg. A szarkofág mérete: hossza 249 cm, szélessége 85 cm. Valószínűleg a 19. században nyithatták fel a szarkofágot, a leírás alapján belül egy kisebb méretű koporsó található, amely az elhunyt csontjait tartalmazza.37 Vallbonában 1275 októberében a királynőnek és lányának végleges temetkezésén a királyon kívül valószínűsíthető, hogy ott lehetett lánya, Violante, Kasztília králynője is férjével, X. Alfonsóval együtt.38 Okleveles adat áll rendelkezésünkre, hogy 1275. október 29-én Violante, Kasztília királynője a Vallbona közelében lévő Lleidában tartózkodik, ott végrendelkezik, édesanyja és húga mellett ő is Vallbonában, a ciszterci monostorban kíván majd temetkezni.39 O rendkívül hosszú életű lesz, 1300 körül hal meg, és Roncesvallesben temetik el.40 Violant királynő másik lánya, Maria, aki Zaragozá- ban lesz apáca, édesanyja mellé Vallbonába szeretne temetkezni, s ezt a kívánságát apja, I. Jaume is támogatja, de végül halálakor, 1268-ban a rendtársai temetik el Zaragozában a San Salvador temlomban.4i Vallbona ciszterci monostora nagyon kedvelt volt a katalán-aragón királyi család nő tagjai, Violant és lányai körében.

A katalán-aragón királyi Pantheon Pobletben épült fel. I. Jaumet halála után először Santa Creusban temették el, majd a XIV. század elején került át Pob- letbe.42 Pobletben elkészítették Violant királynő díszes szarkofágjának helyét, de ez üresen maradt, ő kívánsága szerint Vallbonában nyugszik, a nagyon egyszerű szarkofágban.

Azt is mondhatnánk, mintha előre látta, megérezte volna a késői évszázadok viharait. A napóleoni háborúk idején a burgosi, pobleti királysírokat a francia katonák módszeresen feldúlták, a pobleti szarkofágokat fejszével széttörték, így Pobletben ma már többnyire csak ossariumról, a széttördelt szarkofágok erőteljes restaurálásáról beszélhetünk.43 Vallbona de les Mon- gesben intakt módón maradt meg II. András királylányának, Violant királynőnek a temetkezése, a mai napig a sír gondozása Violant végrendelete alapján a ciszterci monostor apácáinak feladata.

Jegyzetek

1 Brachfeld, F. Oliver: Dona Violante, Reina de Aragon. Madrid-Barcelona, Ediciones de la Gacela,

1942, 25-28.

2 Zurtta, Geronimo: Anales de la Corona de Aragon. I., Diego Dormer 1669; Brachfeld, 1942. 39.

44. 46-47. 56-57. 64-66. 71.

3 Zurita, 1669; Brachfeld, 1942, 56.

4 Desclot, B.: Crónica. Barcelona, edit. Barcino, 1949, II, 138; Piquer I Jover, Josep Joan: Abacio- logi de Vallbona. História del Monestir 1153- 1990. Segona edició, Vallbona de les Monges, 1990.

85.

5 Brachfeld, 1942. 45.: A házasságkötési tervezet

1234 februáijában íródott Barcelonában, a dokumentumot Archivos de la Corona de Aragón őrzi.

6 Brachfeld, 1942. 45-47.100-104; Piquer I Jover, 1990. 85.: Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat az Archivos de la Corona de Aragón őrzi, részben Barcelonában találhatóak. Még végrendeletében is említi Violant királynő, hogy amennyiben megérkezne hozománya halála után milyen jótékony célokra kívánja fordítani, de erre soha nem kerül sor.

7 Brachfeld, 1942. 59-60: az eredeti oklevelekre hivatkozik, amelyeknek őrzési helye az 1920-as években Barcelonaban az Archivos de la Corona de Aragón volt.

8 Zurita, 1669.

9 Piquer I Jover, 1990. 85. 98. lj.

10 Zurita, 1669; Blancas, Juan De: Comentarios de las cosas de Aragón. Zaragoza, imp. Del Hospicio, 1878; Pasqual, Jaume: Llibre vert. 1800; J. Florez: Memóriás de las reynas catholicas. Madrid, A. Marín, 1761; Brachfeld, 1942. 73-76; Desclot, 1949, II. 138; Piquer I Jover, 1990. 85. 98. lj.

11 Brachfeld, 1942. 88-89; Piquer I Jover, 1990. 85. ViLADOMiu Canela, Pilar: Guia de les tombes Reials del Casal de Barcelona. Marré producci- ons editorials, 2008. 49.

12 Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet. Életek és korok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. 146.

13 Piquer I Jover, 1990. 85. 98. lj. : Moréra: Tara- gona. II. 72. Művére hivatkozva.

14 Piquer I Jover, Josep Joan: Vallbona de les Monges. Monasterio de Santa Maria de Vallbona Lé- rida / Espana. Vallbona de les Monges 1988; Piquer I Jover, 1990.

15 Piquer I Jover, 1988.4; Piquer I Jover, 1990.46- 5416 Piquer I Jover, 1988. 7; Piquer I Jover, 1990. 69.

17 Piquer I Jover, 1990.: a vallbonai dokumentumok apatnők szerinti rendszerezése 1153-1990-ig.

18 Piquer I Jover, 1988.8.; Piquer I Jover, 1990.60- 64.102-105.

19 Piquer I Jover, 1988. 8.; Piquer I Jover, 1990. 87. 106-108.

20 Piquer I Jover, 1990. 85-88: az adományozások pontos felsorolása a vallbonai monostor okleveleinek adatai alapján.

21 Piquer I Jover, 1988.10-12.; Piquer I Jover: Vallbona. Guia Espiritual i Artistica. Monestir de Santa Maria Vallbona de les Monges, 1993. 65-67.

22 Piquer I Jover, 1990. 85. 98. lj.; A.C.A. Pergamins de Jaume I. n. 1264; Tourtoulon: Jacme I.er. II. 577-579; Brachfeld, 1942.100-104.

23 Zurita, 1669, liv. 3. cap. 46.164-165; Brachfeld, 1942. 88-91. 94-95.

58