Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Jankovits Katalin Árpád-házi Jolánta / Violant temetkezése Vallbona de les Mongesben (Lérida, Katalónia) Árpád-házi Jolánta / Violant II. András Courtenay Jolántával Gertrudis meggyilkolása után kötött második házasságából született 1216 körül. A magyar forrásokban Jolánként vagy Jolántaként szerepel, a katalán források Violantként, néha Yoleként említik, a kasztíliaiak pedig Violanteként.1 A név a latin eredetű Yoles névből származik, Jolánta vagy Jolán változata a germán, a Violant vagy Violante pedig a neolatin nyelvterületeken terjedt el. Jolánta / Violant 1235-ben megy férjhez a katalán és aragón királyhoz, I. Jaumehez / I. Jakabhoz, a „Con- quistador”-hoz második feleségként. A házasságkötés IX. Gergely pápa közvetítésével jön létre. A pápa engedélyezi I. Jaume számára az első feleségétől, kasztí- liai Eleonortól, VIII. Alfonso kasztíliai király lányától a válást, akitől törvényes fiú utódja is van, Alfonso, aki az örökösödési törvény alapján apját követné majd a trónon.2 A katalán források alapján a házasságkötésre 1235. szeptember 10-én a barcelonai katedrálisban került sor. Violant magyarországi kíséretét Pécs püspöke, Bartolomé vezette, akit elbűvölt a barcelonai katedrá- lis mérete, művészi kiképzése.3 Violantról az egykori források nagyon kedvező képet rajzolnak: „...molt bela dona, e bona, e agradable a Déu e a son poble...”4 Érdekes megjegyezni, hogy Violant királylány 19-20 éves már, amikor férjhez megy, egy kicsit idősnek számít a középkori viszonyok között. A viszonylag késői házasságkötésének az lehet nagyon valószínűleg az oka, hogy édasapja, II. András anyagi nehézségei miatt nem tud számára megfelelő hozományról gondoskodni. Ezt a feltételezést támasztják alá az alábbi események. A házassági szerződésben II. András király által Violant számára beígért hozományból, 12.000 ezüst márka és egyéb javak,5 soha semmi nem érkezett meg az aragón udvarba. Ez is egyértelműen alátámasztja a magyar király komoly anyagi problémáit. Feltételezhető, hogy tisztában volt vele, hogy a beígért hozományt soha nem tudja kifizetni. 1235-ben II. András meghalt, majd fiánál, IV. Bélánál próbálkozott az aragón udvar a hozománnyal kapcsolatban, de szintén sikertelenül, nem kaptak belőle semmit. Az ezzel kapcsolatos diplomáciai levelezések fennmaradtak.6 A magyar diplomácia vezetője az esküvő alkalmával Batolomé, Pécs püspöke. Diplomáciai ügyességét bizonyítja, hogy még Magyarországra történő visszautazásuk előtt a királytól, I. Jaumétól egy olyan végrendelet írásba foglalását kérik, hogy amennyiben vele bármi történne, mivel élete nagy részét csatatereken tölti, hogy visszafoglalja az araboktól elfoglalt területeket, halála esetén felesége, Violant élvezhesse a királynőt megillető jogokat, jelentős területek illessék meg, továbbá a házasságból születendő gyermekeket is. Az első végrendelet a házasságkötés után néhány hónappal, 1235. december 11-én íródott, amelyben „dilectissima uxor nostra”-nak nevezi Violantet a király, majd december 23-án egy újabb végrendelet következik, amelyben további területeket adományozott a király a királynőnek, és amelyben már „carissima co- niux mea“-nak nevezi Violantet.7 A korszak hivatalos dokumentumaiban szokatlan ez a személyes hangvétel, a jelzők alkalmazása. Geronimo Zurita, az aragón királyi udvar hivatalos krónikása több helyen is feljegyzi, hogy a királyt nagyon elbűvölte Violante szépsége.8 A hagyomány szerint Violant királynőt ábrázolná a Santiago de Compostellában található gránitból készült egészalakos román kori szobor, a királynő fején korona, kezét oráns tartásban tartja, valószínűleg a XIII. század vége felé készült.9 A korabeli források szokatlanul jelentősen kiemelik Violant királynő személyét, akit félje legfontosabb tanácsadójaként tartanak számon a politikai és diplomáciai döntésekben, sőt a csataterekre, a katonai táborokba is elkíséri őt.10 I. Jaume, a „Conquistador,” mint neve is mutatja óriási jelentőséget játszott az Ibér-félszigeten az arab hódítók visszaszorításában. Egyik legjelentősebb tette Valencia ostroma, vissza- hódítása volt az araboktól 1244-ben, ahol a király mellett ott volt felesége, Violant is. Házasságukból 10 gyermek született, közülük többen is a Mediterraneum középkori történetének legjelentősebb alakjai közé emelkedtek. Pedro „el Grande” fia fogja követni apját a katalán és aragón trónon, másik fia, II. Jaume Mallorca királya lesz, Fernando fia három évesen meghal, Sancho, Toledo püspöke lesz. Lányai közül Violant Kasztília királyának, X. Alfonsónak, „el Sabio”-nak lesz a felesége, akit kora legműveltebb uralkodójaként tartanak számon, hozzá fűződik Toledo kiépítése, az „Escuela de los Traduc- tores” felállítása, az arab nyelvű források fordításának megszervezése, tudományos könyveket ír az asztrológiáról, a sakkról továbbá a trubadúr kultúra nagy szerelmese, ő is ír trubadúr énekeket. Constanza Manuel kasztíliai herceg felesége, Elisabet III. Fülöp francia király felesége, Maria Zaragozában lesz apáca, Sancha egy szentföldi zarándoklat során Jeruzsálemben hal meg, míg utolsó gyermekük, Elionor csecsemőként hal meg 1251-ben.11 Violantnak köszönhető, hogy nagyon korán elterjed az Ibér-félszigeten féltestvérének, Árpád-házi Szent Erzsébetnek a kultusza. Erzsébetet 1235-ban avatja IX. Gergely pápa szentté.12 Okleveles adat áll rendelkezésünkre, hogy 1250. december 24-én Violant királynő Tarragonába utazott, hogy személyesen ellenőrizze féltestvére, Szent Erzsébet tiszteletére állítandó oltár munkálatait a katedrálisban.1.! Violant fia, II. Ja55
