Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Omnis creatura significans nek előtt Kölnre mutatnak, ahol az ilyen csontborítású ládák előállításának központját feltételezi a kutatás.7 Ezzel szemben dobozunknál a gazdag tradícióval bíró keleti szövetekről jól ismert, medaillonba foglalt lépő oroszlán(?)-motívum és a XIII. századi arab munkaként való meghatározás adhat támpontot a műhely lokalizálásához, a töredékes kifestés motívumkincsének esetleges rekonstrukciós kísérletéhez.8 A legfontosabb elefántcsont feldolgozó központok a Mediterraneum partvidékén, vagyis Szíriában és Egyiptomban, Észak-Afrikában, Hispániában, Szicíliában és Dél-Itáliában voltak. Fésűk, sakkfigurák és más játékok, kürtök és különböző formájú ládikák, tehát kisméretű luxustárgyak készültek ezekben a műhelyekben, olykor nyugati megrendelők számára is. így dobozunk a Kelettel fennálló kereskedelmi kapcsolatok révén is kerülhetett Európába, vagy — ami valószínűbb — készülhetett az arab uralom alatt álló európai területek egyikén, Hispániában vagy Szicíliában. Az iszlám kultúra európai jelenlétének vizsgálata eredményre vezetőnek tűnik, de a történelmi háttér, az arab hódítások, az iszlám birodalom központi részének és az érintett európai területeknek alakulása ismertetésétől teijedelmi okokból el kell tekinteni .9 Az elefántcsont-faragás Andalúziában már a cordo- bai Omajjádok (reg. 756-1031) uralkodásának korábbi időszakában igen magas színvonalat ért el.10 Számos tárgy, főként henger vagy téglatest alakú doboz maradt fenn ebből a korból. Felületüket teljesen beborítja a gazdag ornamentális díszítmény, amely arabeszkek, palmetta levelek sűrű mintázatába szövött madarakból és állatokból áll. Ismertek medaillonokba foglalt figurákkal, állatokkal és olykor bonyolult udvari vagy vadászjelenetek sorával díszített darabok is. A rajtuk található kufi-írásszalag rendszerint tartalmazza a megrendelő nevét és a készítés időpontját és egyes esetekben a művész nevét is. Ezekben a kisméretű szelencékben ékszereket, illatszereket és balzsamot tartottak, a legfényűzőbb és legbőkezűbb ajándékok között szerepeltek. A megrendelők főleg a kalifa és családja, az udvarukban élő nők és magasrangú tisztviselők voltak. A 960 utánra datálható darabok nagyrészt II. al-Hakam és közvetlen utódai korában készültek.11 A későbbi időszakból is számos datált, a XI. század első felében készült darabot ismerünk.12 Ezek nagy része drága és nemes anyaguk, valamint magas művészi kvalitásuk végett a nyugati katedrálisok és apátságok kincstáraiba kerültek. Többek között egy ilyen 1004-ben készült ékszerdobozt őriztek a pamp- lónai székesegyház kincstárában, mely ma a Museo de Navarra-ban látható.^ A medaillonba foglalt lépő állat motívuma ezeken a gazdagon faragott dobozokon szintén megtalálható, viszont ennek a műfajnak itt festett példányai nem ismertek. Az arab uralom alatt álló másik európai terület, Szicília az egyiptomi Fátimida birodalom része volt 1060- ig, a normannok megjelenéséig, akik hosszú ideig tartó harcban 1091-re elfoglalták a teljes szigetet.Az Észak-Afrikával, Hispániával és ennek arab uralom alatt álló részével fennálló kapcsolatok, a normann korszakban sem szakadtak meg, ellenkezőleg, a királyi udvar intenzívebbé tette ezeket. A magas színvonalon működő, jól szervezett közigazgatási rendszert átvették, gyakorlatát a II. Roger (reg.: 1130-1152) uralkodása idején létrehozott Curia Regis-ban is alkalmazták. '5 A művészetre gyakorolt arab hatás még az 1200 körüli évtizedekben is, illetve a XIII. század közepéig a Staufok uralkodásának idején nagyjelentőségű volt, az iszlám kultúra iránt fogékony II. Frigyes császár (reg.: 1215-1250) is támogatta.16 Ennek a periódusnak az építészeti emlékek mellett a legjelentősebb alkotása II. Roger király palástja, mely a palermói királyi műhelyben készült 1134-35 között. A rajta lévő arab nyelvű felirat és a dátum ennek megfelelő megadása bizonyítja, hogy a hatalomváltás után is tovább tevékenykedtek a moszlim kézművesek az uralkodói székhely és a sziget műhelyeiben.1/ Szicíliában, mely Dél-Itália18 mellett a Normann birodalom elefántcsont-feldolgozásának másik fontos központja volt, többek között gazdagon festett, jellegzetes, tollhegy-formában végződő véretekkel ellátott különböző méretű dobozok, ládák és pyxisek készültek. Díszítőmotívumaik között megtalálható a medaillonba foglalt lépő oroszlán és más négylábú állat, páva, továbbá az oldal- és hátulnézetben ábrázolt különféle madarak, növények, arabeszkek, szív alakú palmetták. Máig fennmaradt nagy számuk arra utal, hogy a nagyon kedvelt és keresett, dúsan faragott iszlám elefántcsont tárolóeszközök mellett vagy inkább helyett olyan terméket alakítottak ki, amelyet viszonylag gyorsan, anyagtakarékosan és nagyobb mennyiségben is lehet készíteni. Ezt a sorozatgyártást segítette az elefántcsont vékony lapokká való feldolgozása, továbbá a könnyebben kivitelezhető festett díszítés.^ Ezek az elefántcsont kazetták minden bizonnyal a normann udvar és a tehetős városi vevőkör megrendelésére készültek moszlim műhelyekben valószínűleg Palermóban. Az egyszerűbb, festetlen, vagy csak szerény kifestéssel ellátott, főként véretekkel díszített darabok kereskedelmi áruként juthattak el az Alpoktól északra fekvő területekre is. A Keresztény Múzeumban őrzött dobozhoz több hasonló darab is található a fennmaradt emlékanyagban. Mindenekelőtt a quatari Museum of Islamic Art gyűjteményében lévő XII. századi, kisméretű, festett és aranyozott kazetta20 említhető, melynek díszítése az esztergomival hasonló elrendezésű. A tetőn a három veret között szintén három medaillon, bennük zerge és arabeszk, közöttük páva, a sarkokban szív alakú palmetta. Az előoldalon a zár két oldalán egy-egy meda- illonban arabeszk, a rövidebb oldalakon medaillonban madár, kétoldalt egy-egy madár csőrében virággal. A hátoldalon középen lévő medaillonban oroszlán, kétoldalt egy-egy madár oldalnézetben. A díszítés elrendezése megegyezik, a kitöltő motívumok elhelyezése az adott oldalakon nagy változatosságot mutat. A berlini Museum für Islamische Kunst-ban őrzött szintén XII. 42
