Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Nagy Györgyi Elefántcsontból készült szicíliai-arab doboz az esztergomi Keresztény Múzeumban Simor János bíboros 1884-ben jelentős műtárgyegyüttest vásárolt meg gyűjteménye számára Alexander Schnütgen kölni kanonoktól. Az egyházi régiségek kiválasztásával és a vásárlás lebonyolításával Czobor Bélát bízta meg, aki az Egyházművészeti Lapban részletesen beszámolt az 1883 őszén tett Rajna menti ta- nulmányútról, továbbá bemutatta a híres kölni gyűjteményt.1 A következő évben ismertette a „Kölnből tényleg megérkezett” műtárgyakat.2 A „vegyes anyagú tárgyak” között két ládikát említ, az egyik „egy pompás keleti, XII-XIII. századi, áttört csontlemezekkel ékített szekrényt melyben valaha ereklyéket őriztek. Úgyszintén egy hasonló, de kisebb és elefántcsontból készült szekrényke,4 a XIII. század közepéről. Mindkettő becsületére válnék bármely múzeumnak. ”5 Ez utóbbi kis szekrénykéről Magyarország műemléki topográfiája esztergomi kötetében a következő olvasható: „Doboz festett állatokkal és három bronzverettel. Arab munka a XIII. századból. Elefántcsont, 5,8x11,7x7,5 cm. A kölni Schnütgen-gyűjteményből Simor prímás vásárolta, 1884.”6 A kutatásunk tárgyát képező kisméretű elefántcsont doboz formáját tekintve egyszerű, tulajdonképpen sima, téglatest alakú kazetta, viszont jellegzetes veretéi és festett díszítése felhívják a figyelmet. Tetejét két, tollhegy-formában végződő, a megfelelő helyen derékszögben megtörő, sarnírral mozgatható bronz veret kapcsolja a testhez. A zárszerkezetet is ugyanilyen elem alkotja. Egykor gazdag kifestése mára erősen lekopott. Tetején a három veret között három, az előol- dalon a zár két oldalán egy-egy medaillon látható, bennük és körülöttük csak foltok utalnak az egykori díszítésre. A sarkokban szív alakú palmetták maradványa ismerhető fel (1. kép). A keskeny oldalakon kettős vonalkeretelésű medaillonban oldalnézetben ábrázolt 1. kép. Szicíliai-arab doboz, előoldal. Esztergom, Keresztény Múzeum. Elefántcsont, festett. 5,8 xiix 7,5 cm. XII. század. Fotó: Mudrák Attila négylábú, minden bizonnyal oroszlán látható. A hátoldal közepén lévő medaillonban legyező alakú forma maradt meg, amely valószínűleg egy pávaszerű madár maradványa (2. kép). Ahol több maradt meg a festett díszből, könnyed, lendületes vonalvezetés tapasztalható (3. kép). Egykori bélése hiányzik, így megismerhető a korra jellemző egyszerű készítési technika. A vékony, mintegy 2 mm vastagságú elefántcsont lapokat élbe illesztették, összeragasztották, majd átfúrták és hengeres elefántcsont csapokkal összefogatták. Kis méretének köszönhetően szilárdságot biztosító famagra nem volt szükség. A veretek rögzítése ugyancsak egyszerű megoldást mutat. A szintén a Schnütgen-gyűjteményből vásárolt, áttört csontlapokkal borított láda esetében a biztos kölni származás fontos kiindulópontot nyújtott a készítés helyének meghatározásához. A motívumok, a stílusjegyek és a készítéstechnika a Rajna vidékre, minde2. kép. Szicíliai arab-doboz, hátoldal. Esztergom, Keresztény Múzeum. Elefántcsont, festett. 5,8 x 11 x 7,5 cm. XII. század. Fotó: Mudrák Attila 3. kép. Szicíliai-arab doboz, részlet. Esztergom, Keresztény Múzeum. Elefántcsont, festett. 5,8 xtix 7,5 cm. XII. század. Fotó: Mudrák Attila 41
