Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Esszék
Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára 3. kép. Madonna. Segesvár, hegyi templom, apszis külső fala. Szobor. Fénykép: Móser Zoltán. apostolokat) az univerzum egy darabjának kell mondanom. Ők az égben lakoznak, mi a földön, s kettő között ott a templom, amelynek tornya nem véletlenül mutat az ég felé. IV. „A szeretet egébül” Máriának sok arca van. A legismertebb a Madonna, a boldog, fiatal anya a kisgyermek Jézussal. Az ábrázolásokon gyakran látjuk fején koronával, égi dicsőségben, csillagok közt, mint a Mennyek és az Angyalok Királynője. Ezen a kolozsvári freskón is ezt látjuk, a Madonnát a koronás Szüzek társaságában. Kolozsvár Főterét uraló Szent Mihály-plébánia- templomot majd mindenki ismeri. ,A csarnok rendszerű hajójához keleten sokszögzáródású, a hajónál alacsonyabb, nyújtott szentély csatlakozik, melyet egy- egy kisméretű, szintén sokszögzáródású mellékszentély fog közre — írja ismertetésben Mihály Melinda. — A magas, többlépcsős támpillérekkel megerősített épület szentélyéhez északon gótikus sekrestye, a hajó kelet felőli, második boltszakaszához neogótikus torony kapcsolódik. Az impozáns, méreteiben is lenyűgöző templom szentélyét négy boltszakaszból álló keresztboltozat, a háromhajós csarnokrészt gazdagon tagolt falpillérkötegekre támaszkodó csillagboltozat fedi.” Itt, a déli hajófalon látható 15. század közepén festett falkép: középen a Madonna, mellette a hét vértanú szűz csillagokkal teleszórt háttérrel. „Bizonyár nem véletlen, hogy Máriát leggyakrabban Jézussal együtt ábrázolják — írja a Mennyek Királynője című könyvében az irodalomtörténész Bartók István. Az Istenanyaság teológiai tartalma mellett az anya-gyermek kapcsolatban számos olyan gondolat jut kifejeződésre, ami az ember egész életét végigkíséri. Az anya személyéhez kötődik a születés csodája, az új élet létrejötte, az állandó gondoskodás, védelem, biztonság, segítség; aggodalom, féltés, az anyai fájdalom. Ahogy a 12. századtól egyre nagyobb tért hódított a Mária-tisztelet, úgy sokasodtak ábrázolásai. Az anya és a gyermek kapcsolatát egyre meghittebben, megindí- tóbban mutatták. A középkori misztika szívesen kereste a dolgok felszíne alatt rejtőző igazságokat, a mélyebb értelmet. Előszeretettel használt szimbólumokat az elvont tartalmak megjelenítésére. Mária és a gyermek Jézus kapcsolata a hívő lélek Krisztussal való egyesülését példázza. Az anya-gyermek viszony sokféle jelképes értelmezésre adott alkalmat a képi ábrázolásban is.” A kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplom hajójában elég nehéz észrevenni az említett a freskókat: hisz fény ide esik a legkevesebb. De aki meglátja és felnéz Máriára, az nyilván érteni fogja, hogy mit üzen a Mennyek Királynője „a szeretet egébűl.” V. Szíve szomorodva... A Kolozsvárhoz közel fekvő, nagyrészt ma is magyarok lakta Magyarfenesnek Szent Lászlóról elnevezett román kori temploma van, amelynek építését a XIII. századra teszik a kutatók. A templom egyenes záró- dású szentélyében és a hajó keleti falán XIV. századi falfestmények maradtak fenn. E képeken az olasz trecento hatását ismerte fel Balogh Jolán. Festőjében Márton és György kolozsvári testvérek apját, Miklóst sejti. Feltehetőleg nem túloz, amikor azt állítja, hogy a fenesi mester feltétlenül megfordult Padova környékén, ahol közvetlen szemlélet alapján ismerhette meg az olasz kompozíciókat és az olasz színeket. Ezeket az átvételeket formálta tovább egészen tehetségesen, helyi vonásokkal gazdagítva a jeleneteket. A hajó képei sajnos nagyon rossz állapotban kerül4. kép. Madonna. Kolozsvár, Szent Mihály-plébániatemplom, déli hajó falán. Freskó. 15. század közepe. Fénykép: Móser Zoltán. 413
