Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Társtudományok

Omnis creatura significans

638 San Rossore, 1839. október 2. Eredeti megjelenése: Gazette musicale, 1839. október 24. An Artist’s Journey. Lettres d’un bachelier és musique: 1835- 1841. Franz Liszt. Translated and annotated by SuTTONi, Charles. Chicago and London, The University of Chicago Press, 183—190.

9 Domokos Zsuzsanna: A Capella Sistina Misereretradíciójának hatása Liszt műveire. In: Liszt 2000. A Liszt Ferenc Társaság szervezésében, íggg. május 18-20-án, Budapesten tartott nemzetközi Liszt-konferencia válogatott előadásai. Szerk. HAMBURGER Klára. Budapest, Liszt Ferenc Társaság, 2000,108-116.

10 Róma, 1862. november 1. A levél és fordítása közölve: Liszt és Beethoven, 2003, kát. 11. Feltehető, hogy Lisztnek az Harmonies poétiques et reli- gieuses ciklusának Miserere d’aprés Palestrina című darabja is ugyanezzel a Miserere-élménnyel lehet kapcsolatban. Ld. Bozó 2006,196. Elképzelhető, hogy Liszt beszámolókat is olvashatott a Mi- serere-liturgiáról, például Stendhalét, aki így fogalmazta meg az átélt élményt: „Itt (a Sixtus-ká- polnában) éneklik a híres nagypénteki Miserere- t. Ahogy haladnak előre a bűnbánó zsoltárban, a gyertyák sorban kialszanak; már csak félig láthatjuk Isten haragjának e szolgáit, és láttam, hogy igen középszerű képzelőerővel is, még a legszilárdabb ember is érezhet akkor valamit, ami hasonlít a félelemhez. A nők rosszul érzik magukat, amikor a hang elgyengül és lassanként elhal, és úgy tűnik, hogy minden megsemmisül az Örökkévaló keze alatt. E pillanatban nem lepődnék meg, ha azt hallanánk, hogy felharsan az ítélet trombitája; ekkor már minden szívtől távol áll a könyörület eszméje.” Stendhal: Histoire de la peinture en Italie. Paris, 1817. Magyarul: Az itáliai festészet története. Budapest, Európa, 1982, 390-391.

11 Montalambert vált először szószólójává a Francia- országban a keresztény festészet megalapításának. A német nazarénusok példájának követésére buzdítva a francia festőket, fejtette ki, hogy a keresztény művészet megújításának záloga a primitívek követése. MONTALAMBERT, Charles R. F.: Du Vandalisme et du catholicisme en France. Paris, Debecourt, 1839, 177, 187. Liszt egyik levelében írja, hogy Assisi felé utazva „az úton kb. ötven oldalt olvastam Rio De l’art chrétien-jéből, Cimabueról, Giottóról stb.” Carolyne Sayn-Wittgensteinnek, 1868. július. 7. Franz Liszt. Selected Letters. Ed. Williams, Adrian. Oxford, Clarendon Press, 1998, 681. A De l’art chrétien első kiadása már 1836- ban megjelent, ezen a címen: Rio, Alexis-Franqois: De la poésie chrétienne dans son principe dans sa mattere et dans ses formes. Paris, Debécourt, Ha- chette, 1836. Feltehető, hogy Liszt ismerte már ezt az első kiadást is.

12 „La Sainte Cécile de Raphael. Extráit des lettres d’un bachelier és-musique. A M. Joseph d’Ortigue.” Revue et Gazette Musicale de Paris 1838. április 14. In: Franz Liszt: Sämtliche Schriften. Hrsg, von Detlef Altenburg, Bd 1: Frühe Schriften. Hrsg, von Rainer Kleinertz. Wiesbaden-Leipzig- Paris, Breitkopf & Härtel, 2000, 296.

13 A francia festővel való római találkozásáról Liszt a Berliozhoz írt levelében (ld. 8. j.) számolt be. Innen tudjuk meg, hogy egyik nap Ingres, ekkor a római Francia Akadémia igazgatója, a Vatikánban idegenvezetőjéül szegődött, este a Villa Mediciben pedig a kiválóan hegedülő festő és Liszt együtt muzsikáltak.

14 Nemes Péter: A táj esztétikája. A picturesque mint esztétikai elmélet és gyakorlat. In: A kultúra átváltozásai. Kép, zene, szöveg. Szerk. Jeney Éva, Szegedy-Maszák Mihály. Budapest, Balassi kiadó, 2006, 32-49, Abrams, M. H.: The Mirror and the Lamp. Romantic Theory and the Critical Tradition. New York, Norton & Company, 1958, 88-94.

15 Rochutz, Friedrich: Paralelle zwischen Raphael und Mozart. In: Allgemeine musikalische Zeitung, 1800. június 11. Ld. Tolley, Thomas: Painting the Canon’s Roar. Music, the Visual Arts and the Rise of an Attentive Public in the Age of Haydn, c.1750 to c.1810. Aldershot, Ashgate, 36-37.

16 E. T. A. Hoffmann recenziójának eredeti megjelenése: Allgemeine musikalische Zeitung, 1810. július. Ld. Art in Theory 1648-1815. An Anthology of Changing Ideas. Eds. Harrison, Charles, Wood, Paul, Gaiger, Jason. Oxford, Blackwell, 2000, 103517 Burke, Edmund: A Philosophical Enquiry into the Origin of our Ideas of the Sublime and the Beautiful. London, 1757. Ed. Boulton, J. T. (London, 1958), magyarul: Burke, Edmund: Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét illetően. Budapest, Magvető, 2008.

18 Pál József: A neoklasszicizmus poétikája. Budapest, Akadémiai kiadó, 1988,120-133.

19 Discourse V. Elhangzott 1772. december 10-én. Reynolds, Sir Joshua: Discourses on Art. Ed. Wark, Robert R. New Haven and London, Yale University Press, 1997, 83.

20 Overbeck, Johann Friedrich.: Die drei wege der Kunst (1810), megjelent Pforr átírásában: Lehr, F. H.: Die Blütezeit romantischer Bildkunst: Franz Pforr, der Meister des Lukasbundes. Marburg, Verlag des kunstgeschichtlichen Seminars der Universität Marburg, 1924, 303. Ld. még Heise, Brigitte: Johann Friedrich Overbeck. Böhlau, 1999, 298-299.

21 „Michelangelo Mózesét (a San Pietro in Vincoli- ban) fenségesnek találtam.” Lambert Massartnak. Róma, 1839. március l. Franz Liszt. Selected letters. Transl. and ed. Williams, Adrian, Oxford, 1998,101. Raffaello Szent Cecíliáját pedig így jellemzi: „...a báj, a tisztaság a harmónia csodája.” Kleinertz, 2000, 296.

22 8.j.

398