Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Társtudományok

Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára

23 A két tétel összetartozásához ld. Bozó, 2006,195.

24 Hamburger Klára: Liszt kalauz. Budapest, Zeneműkiadó, 1986, 303-306; Edel, Theodore: Liszt’s La Nőtte: Piano Music as Self-Portrait. In: The Journal of the American Liszt Society (42) 1997, 4525 Damschroder, David: Liszt’s Composition Lessons from Beethoven (Florence, 1838-39). In: Journal of the American Liszt Society 28(1990), 4.

26 Ld. 8.j.

27 „Úgy érzem, hogy ez a műemlék (a Pont du Card) ugyanúgy hat, mint valami fenséges zene; a kiválasztottak szívének szóló élmény.” Stendhal: Mé- moires d’un touriste II. Paris, Champion, 1932, 148.

28 Cooper, Robyn: “The Crowning Glory of Pisa”: Nineteenth-Century Reactions to the Campo Santo. In: Italian Studies XXXVII. (1982) 82-85.

29 Ld. erről Liszt 1839-es bejegyzését Marie d’Agoult naplójába: D’agoult, 1930, 199-200. Ld. még Bozó, 2006,194-195.

30 Winklhofer, 1977, 28.

31 Valéry: Voyages Historiques, Littéraires et Ar- tistiques en Italie. Paris, 1826-28. Említi Kacz- marczyk Adrienne: Holbein contra Orcagna. Feliedé de Lamennais és a Haláltánc inspirációs háttere. In: Muzsika, 44. évf. (2001) 10. sz., 22.

32 Ld. Tolnay, Charles de: Michelangelo. The Medici Chapel. Princeton, Princeton University Press, 1948, 61.

33 Praz, Mario: Motivi e figure. Torino, 1945,16.

34 Ld. 10. j.

35 Stendhal, 1982,427.

36 A 19. század elejének franciaországi Dante-kultu- szához és Dante Lisztre gyakorolt hatásához: WINKLHOFER, 1977, 19-25. Ld. még Kovács Imre: Peter Cornelius Dante-mennyezetfreskó vázlatának galvanoplasztikai másolata a budapesti Liszthagyatékban. In: Ars Hungarica 33 (2005/2) 322-325 (u.az angolul: Studia Musicologica 47 (2006/1) 13-17.

37 Louis Ronchaud-nak. Bellagio, 1837. szeptember 20. Gazette musicale 1838. július 22. Franz Liszt: Pages romantiques. Ed. Chantavoine, Jean. Paris, 1912,167.

38 „A két oroszlánt leszámítva, Canova ( XIII. Kelemen San Pietro-beli) síremléke hétköznapian középszerű. Canova hírneve lehanyatlott, s ugyanezt mondhatom Thorwaldsenről, aki szintén készített egy pápai síremléket a San Pietróban, ami meglehetősen rideg és merev.” Lambert Massart-nak. Róma, 1939. március. 1. Williams, 1998,101.

39 Damschroder, 1990,4.

40 Dörren, Eugen: Geschichte des französischen Michelangelobildes von der Renaissance bis zu Rodin. Inaugural Dissertation. Rheinischen Friedrich-Wilhelms-Universität zu Bonn, 1936,46,50- 55. Ld. még Mras, George: Eugene Delacroix’s Theory of Art. Princeton, New Jersey, Princeton University Press, 1966.

41 A festmény konkrét Michelangelo-kölcsönzései- hez ld. Johnson, Lee: The Formal Sources of Delacroix Barque de Dante. In: Burlington Magazin Vol. C. (664). july 1958, 228-232.

42 Dörren, 1936, 49-50.

43 Ezek a témák Delacroix festészetének is fontos vonulatát képezték. Ld. Praz, Mario: The Romantic Agony. New York, 1956. Előírt terjedelmi okok miatt kénytelen vagyok elhagyni, s egy más alkalommal publikálni, a kéziratnak azt a részét, amely Michelangelo II Penserosójának és a Grato m’e il sonno versének befogadástörténetét elemezve, azt fejtegeti, hogy Michelangelo szobra mint melankolikus művészallegória, milyen módon kapcsolódott a halálhoz általában és Liszt számára személyesen is.

Notes on Franz Liszt’s Reception of Michelangelo

It was at the age of 26 that Liszt first visited Italy, where he was greatly influenced by works of the Renaissance. Raphael’s Sposalizio and Michelangelo’s II penseroso inspired the two Italian pieces of Années de pélerinage. The paper examines how Edmund Burke’s aesthetic concepts of the beatiful and sublime influenced Liszt’s understanding of Michelangelo and Raphael. Furthermore, it explores the intellectual climate in which he familiarized himself with the new, romantic cult of Michelangelo and Dante.

399