Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Társtudományok

Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára

jelölte a saját maga számára választott művészi utat; a beethoveni tradíció folytatását. A jövő Beethovenjének szerepében ugyanis ki mást lehetne elképzelni, mint őt magát, aki a levél megírásával körülbelül egy időben éppen dantei gondolatok „megzenésítésén” fáradozott, Dante-szonátáját komponálta.39

Ha belegondolunk abba, hogy a dantei-michelange- lói terribilitá élő, művészi hatóerővé válásának igénye ott bábáskodott a francia romantika születésénél, akkor látható, hogy Liszt művészetekről való felfogása mennyire korszerű volt. Amikor Liszt 1823-ban, még gyerekként Párizsba érkezett, tanúja volt ennek az új, romantikus nemzedék színrelépésével szorosan ösz- szefüggő ízlésváltozásnak. A festők közül először Géricault jelent meg a Medúza tutajával, majd a Miche- langelóról két tanulmányt is publikáló Delacroix.40 A romantikus festészet vezéralakja a dantei inspirációjú, michelangelói eszközökkel megfestett Dante bárkájával festett programszerű művet, amelyet 1822-ben állított ki a párizsi Salonban (4. kép).4i Mint láttuk, hasonló elvárásokat fogalmazott meg a dantei téma modern, vizuális formába öntésével kapcsolatban Stendhal, majd nem sokkal később Liszt is. A Michelan- gelo-felfogás pozitívvá fordításából azonban a francia romantikus nemzedék író-költő tagjai is kivették részüket. Elég legyen ezen a helyen csak Sainte-Beuve nevét említeni, aki számára Michelangelo versei ugyanolyan jelentőséggel bírtak, mint festményei és szobrai Delacroix számára.42 Delacroix és Sainte-Beuve Liszt párizsi baráti köréhez tartoztak — az utóbbi párizsi éveinek egyik legfontosabb mentora volt —, melynek köszönhetően a zongorista-zeneszerző első kézből tehette magáévá a romantikus nemzedék Michelangelo és Dante kultuszát.

Amikor Liszt, a halál, az agónia, valamint az emberi dráma és szenvedés zenei képeit középpontba állítva, 1838-39-ben megkomponálta az II Penserosót és a Dante-szonátát, akkor azok teljes összhangban voltak ezzel az új felfogással.43 Liszt zongoradarabjai zenei és recepciótörténeti értelemben is modernek voltak; adekvát, korszerű művészi kifejezést adtak a dan4. kép. Delacroix: Dante bárkája, 1822, Párizs, Louvre,

vászon, 188x241 cm

tei és michelangelói témáknak, a romantika esztétikai

normáinak megfelelően.

Jegyzetek

1 Baudelaire, Charles: CEuvres completes. Ed. Pichois, C. Paris, Bibliothéque de la Pléiade, 1961, 1116.

2 Ld. összefoglalóan Walker, Alan: Liszt Ferenc 1. A virtuóz évek: 1811-1847. Budapest, Zeneműkiadó, 1983, 259-294. Az itt látott művekhez D’agoult, Marie: Meine Freundschaft mit Franz Liszt. Ein Roman der Liebe aus den Memoiren einer berühmten Frau. Dresden, Carl Reissen, 1930.

3 Ramann, Lina: Franz Liszt als Künstler und Mensch. Bd. I. Leipzig, Breikopf & Härtel, 1880, 539. Winklhofer, Sharon: Liszt, Marie d’Agoult, and the Dante Sonata. In: lgth Century Music, I. évf. (1977) 1. sz., 15-32, Mueller, Rena Charnin: Liszt’s Catalogues and Inventories of his Works. In: Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, XXXIV. évf. (1992) 3-4. sz., 231- 250, Eigeldinger, Jean-Jacques: ,Anch’io son pit- tore’ ou Liszt compositeur de Sposalizio & Pense- roso. In: De l’archet au Pinceau. Recontres entre musique et arts visuels en Suisse romande. Eti- tions Payot Lausanne, 1996, Bozó Péter: Supplé- ment a Zarándokének második kötetéhez. In: Magyar Zene, XLIV. évf. (2006) 2. sz. 177-213.

4 „Az Années de pélerinage második kötetének már régen elkészült korrektúráit elküldve, kéréssel fordulok Önhöz: kérdezze meg Kretzschmer urat, készítene-e a közeljövőben rajzot ezekhez a művekhez, éspedig No 1: a Sposalizio számára, Raffaello csodálatos képének reprodukcióját (a Mária és József eljegyzését ábrázoló, a milánói képtárban őrzött festményről metszet, kőnyomat ezerszámra akad) No. 2: az II Penseroso számára, Lorenzo Medici II Penseroso néven ismert szobráról Michelangelo firenzei síremléke nyomán...” Elf ungedruckte Briefe Liszts an Schott. In: Die Musik 1906, V/13, 50.

5 Liszt Beethoven-recepciójához ld. Schröter, Axel: „Der Name Beethoven ist heilig in der Kunst.” In: Studien zu Liszts Beethoven-Rezeption. Sinzig, 1999 (Musik und Musikanschaaung im 19. Jahrhundert. Studien und Quellen. Hrsg, von Altenburg, Detlef), Liszt és Beethoven. Kiállítás. Stiftung Weimarer Klassik, Beethoven-Haus Bonn, Liszt Ferenc Emlékmúzeum Budapest. Szerk. Li- epsch, E. Budapest, 2003.

6 Symphonies de Beethoven. Partition de Piano de- diée Ä Monsieur Ingres. No V. Leipzig: Breitkopf & Härtel, 1840. Vorwort von Franz Liszt, Rom 1839. Herzogin Anna Amalia Bibliothek, L1504. In: Liszt és Beethoven, 2003 kat. 51. (Liepsch, E.)

7 Michelangelo költészetének 19. századi recepciójához: 0STERMARK-JOHANSEN, Lene: Sweetness and Strength. The Reception of Michelangelo in Late Victorian England. Aldershot, Ashgate, 1998,50397