Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Társtudományok

Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára

tív, a segítő felebaráti szeretet gyakorlására emlékeztetett. Szent Erzsébet életének több mozzanata aktuálisnak tűnt tehát az 1850-1860-as években. A vallási gondolat tehát a közös cselekvés, a szimbolikus társadalmi egység politikai mozgósító eszköze, és ereje is lett, ami a vallásgyakorlás területén összekötötte a nyilvános szférát a személyes, egyéni szférával.44 De egyúttal a politikai kontesztálás eszközévé is vált, hiszen a német földre került magyar szent királylányt, a szegények gyámolítójaként, és mégiscsak magyaros ruhában, a helyi változatokban pedig a nemzeti színekben ábrázolta. Alakosság egy Árpád-házi női szent alakjában a nemzeti érzés, a magyarságtudat kifejezését látta. A szent magyar viselete, a nemzeti színek ábrázolásával a büszke magyar nemzeti érzést fogalmazhatta meg. Figyelemre méltó, hogy Jakobey Károly képein, Tibolddarócon és Óváron Szent Erzsébet ugyan magyar ruhában, de nem a nemzeti színekbe öl- töztetetten látható. A nemzeti színek alkalmazása valószínűleg a helyi festő, a másoló leleménye, vélelmezhető összefüggésben a kép funkciójával, a kor szellemével. Kivételt ez alól a székesfehérvári lobogó képe jelenthet, amennyiben azt Jakobey festette.45

A szentképek tehát sosem csak vallási tárgyak voltak, hanem társadalmiak is, amelyeknél a társadalmi vonatkozások a vallásban és a vallás révén fogalmazódtak meg. A kollektív identitás kialakítását szolgálták és szolgálják, s a vallás időhöz nem kötött vonatkozásait korhoz kötött vonásokkal egészítik ki. A szentképek tehát egy adott kor világlátásának részei is.46 A vallás nemcsak értelmezni akar, hanem a közösség és a valahová tartozás keresésében, megtalálásában is se- gít.47

A képek által is közvetített szenttisztelet a 19-20. században az elittől kiinduló, de a nép által befogadott tisztelet volt általában.48 Ezt elmondhatjuk Szent Erzsébet esetében is, hiszen „Erzsébet népi kultuszáról keveset tudunk: vagy elhalványodott, vagy a szakkutatás késett el földerítésével.”49 A 19. század végén azonban szerepet kapott egy más területen, a civil vallás területén. Azt a körülményt ugyanis, amikor a vallási összefonódik és keveredik nemzeti szimbólumokkal, vagy akár a nemzeti szimbólumok nyerhetnek vallási jelentést, Robert Bellah után civil vallásnak nevezzük. Ennek számos funkciója van. Szolgálhatja a társadalmi integrációt, s normatív szerepe is lehet.50 Az általa kifejezett gondolatot legitimálhatja a vallásira, a transzcendensre történő utalással.51A civil vallás jellegzetes jegyeit mutatja a 19. század második felében Szent Erzsébet és Erzsébet királyné összefonódó kultusza. Hátterében az áll, hogy a társadalmi és kulturális szektort már nem kizárólag a hagyományos vallás dominálja. A civil vallás egyfajta alternatívaként tűnik föl, ami identitást és jelentést ad a modernizálódó társadalomnak. De lehet szerepe az egyén önértelmezése számára is. Erzsébet kettős kultuszának a kisnemesi, középnemesi réteg, a polgárság és a gazdag parasztpolgárság volt a hordozója. Az a réteg, amelynek képviselői Kunszentmártonban birtokolták

a metszetet, másolatát nemzeti színű ruhában megrendelték a helyi festőnél, bekereteztették és kiakasztották szobájuk falára.52

A lokális kunszentmártoni eset, az elnyomatás éveiben nemzeti színű magyaros ruhába öltöztetett Szent Erzsébet képe, így tágulhat általánosabb érvényű példává, s nyer értelmet a korszak tágabb társadalmi összefüggéseiben.

Jegyzetek

1 Szent Erzsébet tisztelete. Magyar Nemzeti Múzeum

Rákóczi Múzeuma, Sárospatak, 2007. Szerk. Jós- vainé dr. Dankó Katalin - Vámosi Katalin. Sárospatak, Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 49. 2007. 20-21.

2 Józsa Lászlóné Bereczki Erzsébet felmenőin, a Bereczki és a Turcsányi családon keresztül, négy generáción át öröklődött a Szent Erzsébet-kép. Józsa László szíves közlése.

3 Barna Gábor: Az Élő Rózsafüzér kunszentmártoni

társulata / Living Rosary Confraternity in Kun- szentmárton 1851-1940. Néprajzi Tanszék, Szeged, 138-139.

4 Barna 1998.138-139.

5 A metszet a kunszentmártoni, most Budapesten élő

Auer Kálmánné, Szeőke Klára birtokában van.

6 Szilárdfy Zoltán: Eigenständige Typen in der barocken Ikonographie ungarischer Heiligen. Christliches Museum, Esztergom. 2001.

7 Kostyál László: Változatok egy témára - Árpádházi Szent Erzsébet. Szerk. Barna Gábor A szenttisztelet történeti rétegei és formái Magyarországon és Közép-Európában. A magyar szentek tisztelete. Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár 8. Néprajzi Tanszék, Szeged, 98-108.

8 Szilárdfy 2001.30-31.

9 Mindkét művészettörténész Dániel Grannak a bécsi

Karlskirche-be 1737-ben készült oltárképéből indul ki. Kostyál 2001. 98.; Szilárdfy 2001. 30. Daniel Gran és a későbbi festők képei közti ikonográfiái kapcsolatokat feltárták, s tanulmányában Szilárdfy Zoltán végigköveti, így ezt itt nem ismétlem meg.

10 Kostyál 2001. 99-102.

11 Szilárdfy Zoltán: A magánáhítat szentképei a szerző gyűjteményéből 2. Devotio Hungarorum 4. Néprajzi Tanszék, Szeged. 1997.453,454,455. kép

12 Kostyál 2001. 99.

13 Szilárdfy Zoltán szíves közlése. A zászlóképet ő adományozta a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjteménynek.

14 N. Szekeres Margit: Jakobey Károly 1826-1891. Budapest. 1938.

15 N. Szekeres 1938. 8.

16 N. Szekeres 1938. 8-9.

17 N. Szekeres 1938. 90. a 21, 22, 23. kép

18 Vö: N. Szekeres 1938.101. 427. kép.

19 N. Szekeres 1938.104.

20 N. Szekeres 1938.109.

21 N. Szekeres 1938.104.

391