Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Társtudományok

Omnis creatura significans

8 Ács Pál szerint a Magnanimitas a „nyájasság”-gal

azonos. Ács, i. m. (2. jegyzet), 1992, 306. Ez azonban nyilvánvalóan tévedés.

9 Jankovics, i. m. (4. jegyzet) 45.

10 A férfi és nőalakokkal megszemélyesített hét fő bűn attribútumaikkal együtt jól tanulmányozható például Giotto 1306-ban készített freskó-sorozatán a páduai Arena kápolnában (Cappella Scrovegni).

11 RJÖM Nr. 64/1,135-136.

12 RJÖM Nr. 64/II, 140-141.

13 Erre a körülményre Ács Pál hívta fel a figyelmet. Ács, i. m. (1. jegyzet) 209, 30. jegyzet.

14 „Akadtam egy picturára [...]”; „[...] nem lévén semmi inscriptioja az picturának [...]”; „[...] illyen Magyar verseket csináltam alája, hogy az tábla nézők [...] hasznot is vehessenek [...]” RJÖM 135.

15 „[...] illyen Magyar verseket csináltam alája, hogy az tábla nézők [...] hasznot is vehessenek [...]” RJÖM 135.

16 The illustrated Bartsch, German Book Illustration before 1500, vol. 87, part VIII: Anonymous Artists, 1489-1491, ed. by Walter L. Strauss, Carol Schuler, New York (1985) Abaris Books, 8789.1489/100.

17 Pieter Jansz Pourbus, Allegorical Love Feast, olaj- festmény, 134x207 cm, Wallace Collection, London.

18 Frans (I.) Pourbus, Return of the Prodigal Son, olajfestmény, 615x982 cm, Museum Mayer van den Bergh, Antwerpen. Joz. de Coo, Museum Mayer van den Bergh, Catalogus I, Schilderijen, Verluchte Flandschriften, Tekeningen, Antwerp 21966,130-131, No. 27.

19 School of Frans Pourbus the Elder, Banquet with Friends, festmény, Museo Franz Mayer, Mexico City. — Pieter Jansz Pourbus, Frans (I.) Pourbus és az idősebb Frans Pourbus iskolájához köthető festményekre Elizabeth McGrath (London, The Warburg Institute) hívta fel a figyelmet, köszönet érte.

20 Hendrick Goltzius, Jacob Matham, Francesco Sal- viati, Jézus a kánai menyegzőn, 1617 előtt, rézmetszet, 614x334 mm.

21 Vö. például Frans Floris de Vriendt Erények győ- zedelme című festményét.

22 Ld. például http://digi.ub.uni-heidelberg.de

/ cpgi423 A „tábla nézők” kifejezést is használta. RJÖM 135.

24 Ismeretes, hogy a sokszorosított grafikában egy- egy erényallegóriát esetenként olyan művészien ábrázoltak a metszők, hogy az hatott a táblaképfestészetre is, ld. például, Antonio és Piero Pollaiuolo, Botticelli egyes műveit.

25 RJÖM 214.

26 Vö. Knapp, i. m. (1. jegyzet), 1997,501,158. jegyzet.

27 Vö. Mikó Árpád, Ekphraseis. A budapesti Philost- ratos-kódex és a Bibliotheca Corviniana, A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, 1991, 69—75; Knapp, i. m. (1. jegyzet), 1997.

28 RJÖM 136.

29 Az Iconologiában Ripa a saját korában megszokott erény-perszonifikációkon kívül másféléket is bemutat. Ezek, bár attribútumaik elkülönítik őket, kivétel nélkül arany színű ruhába vannak öltöztetve, olyan nyakláncot viselnek, melyen egy szem látható, kezükben fasces-t tartanak és madárraj követi őket. Ripa, Cesare: Iconologiá, ford. Sajó Tamás, Budapest 1997 Balassi Kiadó, 236, 606, vö. még 71-72,151,365-366,559,599- A felsorolt jellegzetességeket külön nem elemezve, az ily módon ábrázolt erények egymással való kapcsolatát a hangsúlyozott összetartozás, egymáshoz kötöttség határozza meg.

30 Friedrich, Andreas: Emblemata nova, das ist Newe Bilderbuch [...], Frankfurt 1617, későbbi kiadása Frankfurt 1644. A mű illusztrációi közül húszat Jakob de Zetter metszett.

31 Höpel, Ingrid: Emblem und Sinnbild, Vom Kunstbuch zum Erbauungsbuch, Frankfurt am Main 1987 Athenäum, 65,100,102-103.

32 Használt példány: Wolfenbüttel, Herzog August Bibliothek A: 39-7Geom.(2); A:40.iGeom.(2).

33 A „concordia insuperabilis” gondolat a XVII. század elején közismert volt. Tárgyalja és kifejti például Joannes Pierius Valerianus Bolzanus, Hie- roglyphica [...] című művében (Basiliae 1567 Th. Guarinus-féle kiadásban ld. 228v-229a; a mű Majna-Frankfurtban 1614-ben jelent meg „A. Hie- ratus, excud. Erasmus Kempffer” impresszummal, itt a jelzett rész: 383-384.), s megtalálható az Andrea Alciato Emblematáját kommentárokkal bővítő Claude Mignault-féle kiadásban is. Az utóbbi műben Alciato 40. emblémája kommentárjához tartozik: „Concordia insuperabilis. Embléma XL. [...] Universi quippe concordes invicti, qui singuli debiles, et nullius sunt roboris. Sic enim ut Philosophi loquuntur, Unita virtus valentior est seipsa dispersa.” Ai.ciatus, Andreas: Emblemata cum commentariis Claudii Minois, Padua 1621, 215b.

34 A három sorozat: 1) a II. Miksa fia, Mátyás németrómai császárrá választása és megkoronázása tiszteletére kiadott 13 rézmetszetből álló sorozat (1612) — rézmetszői Jabob de Zetter, Johann Gelle, leírása: Gotard, Arthus: Electio et coronatio sere- niss. potentiss. et invictiss. Principis [...] Matthiae

I. electi rom. Imperat. semper augusti [...], Frank- furt.a.M 1612 J. Th. de Bry; 2) Daniel Meissner Thesaurus Philopolitcus c. művének új kiadása; 3) Friedrich, Andreas: Emblemata nova, das ist Newe Bilderbuch [...] című műve illusztrációi közül húszat ő metszett (Frankfurt 1617) — utóbbi későbbi kiadása Frankfurt 1644. Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler [...] begründet von Ulrich Thieme und Felix Becker [...] herausgegeben von Hans Vollmer, 36, Leipzig 1947, 468.

35 Allgemeines, i. m. (34. jegyzet) 468.

36 Allgemeines, i. m. (34. jegyzet) 468.

37 Jakob Zetter jól ismerte az emblematikus tudás380