Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Társtudományok
Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára 6 Uo. 17. 7 Scena, Schena, Szína, község Abaúj vármegyében, a kassai járásban. 8 IV. Béla király szabadalomlevele Scena (Szína, Abaúj megye) határairól. Az oklevelet közli latinul és magyar fordításban: Dr. Wick Béla: Kassa története és műemlékei. Kassa, Wiko, 1941.13-14. 9 Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet. Életek és korok. Budapest, Akadémiai, 1986.137. 10 Montalambert, Charles de: Árpád-házi Szent Erzsébet, türingiai hercegné élete. Budapest, Új Ember, 2006. 66. 11 Golarits - Prokopp, 2003.18. 12 Wick, 1941.18-19. 13 Uo. 18-20. 14 Wick Béla: Szent Ferenc rendjének története Kassán. (Sajtó alá rend.: Sas Péter) Budapest, Múzeum Ankitvárium - Bookmaker, 2005. 8—11. 15 Wick, 1941. 28-30. 16 Kassa Város Levéltárában ilyen pecsét található az 1383., 1385. és 1408. évből származó okmányokon. Wick, 1941. 35. Ld. még:. Spolocné storocia v jednom régióné. Közös évszázadok egy régióban. Kosice - Miskolc. Szerk. Dobrossy István, Somor- jai Lehel. Kassa, Miskolc, 1999.12. 17 Ezt igazolják a 1877-1896 közötti restaurálás alatt, az 1882-ben, a hajó egyik főpillérének alapfalaiból kiásott régi sírkövek, amelyeken a következő évszámok olvashatók: 1374,1375,1378. Wick, 1941. 42. Marosi Ernő egy 1362 datálású sírkövet is említ, bizonyos Elizabeta halálozási évét. Marosi Ernő: Tanulmányok a kassai Szent Erzsébet templom középkori építéstörténetéhez. I—II. rész. In: Művészettörténeti Értesítő XVIII. évf. (1969) 1. sz. 29. A későbbi oltáralapítványok alapján Marosi a régi templom pusztulását 1378 és 1382 közé teszi. Uo. 30. 18 Marosi, 1969. 30. 19 A bulla szerint a szomszédos területekről nagy sokaság árad a templomba, közöttük hitetlenek, tehát szkizmatikus oláhok és rutének is. MAROSI, 1969. 30. 20 Vö. Entz Géza: A gótika művészete. Budapest, Corvina, 1973.158.; Marosi Ernő: A középkor művészete II. 1250-1500. Budapest, Corvina, 1997. 205. 21 Demkó Kálmán: Egyházi és világi hatóság a felvidéki városokban a XV. és XVI-ik században. In: Századok XX. évf. (1887) 687. 22 Kemény Lajos: A kassai Sz. Erzsébet egyház történetéhez. In: Archaeologiai Értesítő Uf XIII - 1893. 67. Idézi: Marosi, 1969. 34. 23 Wick, 1941. 53.; Kassa város levéltárából. Szat- máry György prímás leveleiből. Kiad.: ifj. Kemény L[ajos]. In: Történelmi Tár 1894.183-185. 24 Wick, 1941.54. 25 Wick, 1941. 64-65. 26 Kassa (Cassovia, Kaschau, ma: Kosice) Eperjes ( Preschau, ma: Presov), Bártfa (Bartfeld, ma, Bardejov), Lőcse (Leutschau, ma: Levoca), Kisszeben (Zeeben, ma: Sabinov), SK. 27 Wick, 1941. 67. 28 Golarits - Prokopp, 2003.17. 29 Például Frölich Tamás német, Huszár Gál magyar és a tót prédikátor híveinek a városi tanács a következő istentiszteleti sorrendet írta elő 1560 áprilisában: vasárnaponként reggel a magyar prédikáció, 12 órakor — a szokásnak megfelelően — a német tartassák, majd a katekizmus német nyelven a nagy, magyar nyelven a kisebbik templomban. Este ismét németül prédikáljanak a nagy templomban. A magyar prédikátor keddenként taníthat a dómban is, s keresztelhet is, de a szokásnak megfelelően fehér ingben, vagyis lutheránus módon. Ráth György: Két kassai plébános a XVI. században. I. II. III. IV. és V. közlemény. In: Századok, 1895. 31- 32. 30 Uo. 125. 31 Uo. 126-127. 32 Uo. 76-77. 33 A kálvinizmus felé hajló magyar egyház elleni támadásról ld. részletesen: Ráth György: Pilcz Gáspár és ellenfelei. Adalékok a hazai kryptokálvi- nizmus hitvitázó irodalmához. Klny. A Magyar Könyvszemle 1892/93. évfolyamából. 1-60.; J. Új- váry Zsuzsanna: Egy 16. századi itáliai kőfaragómester és utódai Magyarországon. In: Kapcsolatok. Tanulmányok Jászay Magda tiszteletére. Szerk.: Tima Renáta. Budapest, íbisz, 2002. 39- 49., különösen 44-47. 34 Németh Gábor: Nagyszombati testamentumok a XVI-XVII. századból. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum. 1995. (Bibliotheca Humanitatis Historical 35 A neveket Kassa Város Levéltára, Archiv Mesto Kosic, Archívum Secretum és a Schwarzenbachiana iratai közül gyűjtöttem össze. 36 A keresztelési anyakönyv felirata szerint evangélikus, de a református magyar polgárok gyermekeinek adatait is ebbe írták bele, hiszen ekkor még nem volt külön református felekezet. A kereszteltek között így vegyesen fordulnak elő az evangélikus és a református vagy az ahhoz közel álló hitűek, német, magyar és szlovák vagy más etnikumú polgárok gyermekei, illetve a szülők és keresztszülők nevei. 37 Az anyakönyvben az őszi hónapok szerepelnek, amikor Szent Erzsébet ünnepe közeledtével megsokasodnak az Erzsébet-ek. Liber baptizatorum et copulatorum ab anno 1598-1612 et 1642. Magyar Országos Levéltár (MÓL) Filmtár, C 1168. dob. 38 1600-ban az Anna név rendkívül magas (28 %), s a Dorottya és Kata megelőzi az Erzsébet nevet (12,3%, 11,2%, valamint 7,85 %). A Mária név aránya: 6,7 %. 1601-ben a Dorottya névre kereszteltek aránya a legmagasabb (26,6 %), de nem sokkal marad el az Anna (15,5 %) majd az Erzsébet, 347
