Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Társtudományok

Omnis creatura significans

Zsuzsanna és a Borbála nevek (12 %-i2 %-i2 %). Ezen az öt néven osztozik az összes megkeresztelt leánykának kétharmada. 1602-ben a legnépszerűbb név ismét az Anna (21,2 %), majd ezt követi az Erzsébet (12,6%). A Mária névre kereszteltek aránya 6,6 %.

39 1653 és 1657 között a lapok felső fele hiányzik, s a bejegyzések is rendkívül zavarosak. Az értékelhető évek 1658-cal kezdődnek. Matrici Baptizatorum ab anno 1653-1672. Nomina Confirmatorum ab anno 1657-1667.... II. kötet. Magyar Országos Levéltár (MÓL) Filmtár, C 1168. dob.

40 Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Budapest, MTA Történet- tudományi Intézet, 2004. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 32.) 103-104.

41 Vö. Szende, 2004. különösen a III. fejezetet (Vég- rendelkezés és társadalom, 80—128.); Horváth Ferenc munkáit. Vö.: J. Újváry Zsuzsanna: Kassa város polgársága a 16. század végén és a 17. század első felében. Kny. A Történelmi Szemle 1979/3-4- számából. 577-59142 Szende, 2004.103.

43 Németh, 1995.

44 Horváth Erzsébet testamentuma. 1683. október 22. In: Németh, 1995. 61. sz. irat.

45 Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból. 1.1600-1630. Győr, 1995.

46 1595-ből 1 db, 1691-ből 1 db, míg a XVIII. századból 22 db végrendelet maradt fenn, illetve adtak ki. Vö. Debreceni végrendeletek. Kiad: Rácz István, Debrecen, 1981.

47 A Szent Erzsébet templom könyvei, 1604. In: Kassa város olvasmányai 1562-1731. Sajtó alá rend.: GÁcsi Hedvig, Farkas Gábor, Keveházi Katalin, Lázár István Dávid, Monok István, Ní;meth

Noémi. Szeged, 1990. 86. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 15.) 48 Varannay András végrendelete. Vö. J. Újváry Zsuzsanna: Polgári házassági szokások és erkölcs. In: Ámor, álom és mámor. A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete. Szerk. Szentmártoni Szabó Géza. Budapest, Universitas, 2002. 67-82.

The Veneration of St Elisabeth of the Árpád- Dynasty among the Citizens of Kassa in the Middle and the Early Modern Ages

The highly esteemed sanctity of Elisabeth raised the interest of not only the Church which canonized her four years after her death, but also that of one of the Teutonic Orders and of some monastic orders. The Earl of Hessen chose her to be the patron saint of his family and of his land. All over Europe a long series of newly founded churches, chapels and hospitals were built and chose her name as their patron saint.

In the Hungarian Kingdom, the citizens of Kassa (today: Kosice, Sk) founded a church and a hospital named Saint Elisabeth in the 13th century. It perished in a great fire, but a monumental cathedral was built in its place between 1380 and 1480. Its main altar was decorated by a series of pictures representing different events of her life.

The reverence of Saint Elisabeth was so strong among the citizens of Kassa that during the Reformation, even radical purificators did not touch the pictures representing her. The name Elisabeth remained very popular during the following centuries, which is reflected by its frequency in the registers of births. The influence of Saint Elisabeth’s charity acts was so strong on the testaments of citizens, that most of them bequeathed certain sums to the poor of the city.

348