Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Társtudományok

Omnis creatura significans a végrendelkezők 54 %-a gondolt a református temp­lomra, a Kollégiumra, az ottani diákokra, a az ispo­tálybeli és a város szélén nyomorgókra, az árvákra vagy a környékbeli református intézményekre. Ez a vá­ros református lakosságának rendkívüli öntudatát is jelzi. Kassa polgárainak jótékonykodási hajlama — 120 db XVI-XVII. századi végrendelet alapján — azonban még a debreceniekénél is magasabb; a vizsgált 120 személy közül 78 fő (65 %) végrendelkezett a városi szegények, ispotálybeliek, a kapunál vagy a kútnál ácsorgó szegények és koldusok, az ispotály, az iskola, az „oskolabeli” szegény tanulók vagy Wittenbergben tanuló deákok, a „Szent Erzsébet asszony temploma,” azaz a Dóm, a „helevética ecclesia,” gyakorta egyszerre a magyar, német és tót prédikátor, valamint kántorok javára. A végrendelkezőknek csupán 35 %-a nem tett eleget a városban szinte kötelezőnek tűnő erkölcsi el­várásnak. E habitusnak ilyen erős, markáns kialakulásán nem szabad csodálkoznunk; elképzelhetetlen, hogy nem Szent Erzsébet életszentsége, jócselekedete sugallta volna a polgárok többségét arra, hogy ne feledezzék el a szegényekről, az elesettekről, az egyházról. A polgá­rok generációi előtt, már a város kialakulása óta ott le­begett a példa: Szent Erzsébet élete és működése. Lát­hatták a polgárok azt a város korai templomában áb­rázolva, gondoskodtak egy ispotály felállításáról, ame­lyért oly sokat kellett küzdeniük, majd következett a Dóm évszázados építése — abban a polgárok tucatja­inak saját kezű munkálkodása is —, s benne maguké­nak érezhették a messze földön híressé vált, 11 méter magas gótikus főoltárt, középen Szűz Mária alakját, mellette a két Szent Erzsébetet és a nyitott szárnyakon az Árpád-házi Szent Erzsébet életéről festett 12 tábla­képet. A polgárok naponta szembesülhettek a csoda­jelenetek képeivel, s a gazdagabbak a templomba te­7. kép. Tóthné Pálmai Katalin: Erzsébet halála. Selyem. 2007. metkeztek. A városban megtelepedett domonkosok, majd ferencesek egyaránt terjeszthették Szent Erzsé­bet kultuszát. A Dómnak nemcsak rendkívül gazdag kincstára és sok ereklyéje volt, hanem nagy könyvtá­rából nem hiányzott Temesvári Pelbált Pomerium-a sem, amely három Szent Erzsébet prédikációt is tar­talmazd A szent ünnepén a derék polgárok gyakorta hallhatták azokat, s az október-november táján szüle­tett leánygyermekeket leggyakrabban Erzsébet névre keresztelték. Végezetül álljon itt egy igen előkelő, hatalmas va­gyonú kassai patrícius, nemes Varannay András 1632. évi végrendeletéből néhány sor. Varannay András a re­formátus felekezethez tartozott, a város főbírói mél­tóságát évekig viselte, majd Bethlen Gábor fejedelem szolgálatába állt. Egyik lányát Erzsébet névre keresz- teltette, második házasságát Alviczy Péter kassai pap lányával kötötte meg. Végrendeletéből a makulátlan tisztaságú, szigorú erkölcsű, egyszersmind dolgos, de­rék és a szegények iránt könyörületes, azokat segítő nő mintája bontakozik ki: „Az én öregbik leányomat, Va- ranaj Ersébetet, ki mostan Kun György Uram házas társa, kérem ugyan az élő Istenért is, hogy az én sze­relmes kis leányomat, Jutkát, ő nekije penig szerelmes kis öccsét, oktassa, tanítsa, isteni félelömre intse, és szoktassa, tartsa úgy, mint édes atyjafiát, megemlé­kezvén róla, hogy csak ketten vannak. És mind az ket­ten az isteni szolgálatban, könyörgésben, imádkozás­ban és az szegényeknek való alamisnálkodásban seré­nyek és gyorsak legyenek. ”4« Jegyzetek * Ez a tanulmány a 2007. november 16-án, Árpád­házi Szent Erzsébet tiszteletére rendezett konfe­rencián elhangzott előadás kibővített és átdolgozott változata. A konferenciát a Zürichi Magyar Törté­nelmi Egyesület és az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola rendezte Esztergomban. A selyemfestményeket Tóthné Pálmai Katalin mű­vésznő a szerző felkérésére, a szent tiszteletére ren­dezett konferenciára készítette. 1 Ez a kölni, a szentföldi Jézus születése-bazilika, a re­imsi és a trieri Liebfrauenkirche mintáját idézi. Marosi Ernő: A középkor művészete 1.1000-1250. Budapest, Corvina, 1996.189. 2 Uo. 190. 3 Erzsébet hozományát tizenhárom szekér vitte Wart­burgba; a kortárs Apoldai Theoderik domonkos szerzetes hosszasan sorolja a megszámlálhatatlan arany és ezüst ékszereket, edényeket, ruhákat, pa­lástokat. Vö. Golarits István - Prokopp Mária: Szent Erzsébet. Budapest, Tertia, 2003.13. 4 Vö. Puskely Mária: Árpád-házi Szent Erzsébet. Bu­dapest, Kairosz, 2007. 56. 5 Wies, Ernst: Árpád-házi Szent Erzsébet. Budapest, Kairosz, é. n. 215-217; Karthauzi Névtelen: Di­csőséges Szent Erzsébet asszonnak innepéről. Kiad. Szigethy Gábor. Budapest, Holnap, 2000. Jegyzetek, 43.; Golarits - Prokopp, 2003.11. 346

Next

/
Thumbnails
Contents