Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Dombrovszky Ninette Ábrahám áldozata (íMóz 22,1-18). A biblikus téma Chagall művészetében* Kutatásom célja Marc Chagall bibliai témájú művének, ezen belül Ábrahám áldozatának bemutatása. A 20. századi festészet egyik meghatározó művészegyénisége, Chagall az, aki a kor szellemében magyarázza, újrafogalmazza többek között a bibliai történeteket, így Ábrahámét. Dolgozatom tárgya Ábrahám áldozata (íMóz 22.1-18) Chagall művészetében és egyedülálló stílusa; a téma áttekintése, művészeti ábrázolásai és ezek ikonográfiái vizsgálata. Chagall bibliai tárgyú művei, egyéni értelmezése, különös, mesés világa a 20. századi bibliaillusztráció új fejezetét jelenti, ezért foglalkoztat a művész oeuvre-je, azon belül Izsák feláldozása. Dolgozatomban azt a művészettörténeti problémát vizsgálom, hogy a 20. század eleji modern avant-garde világában mennyire érvényesül a klasszikus tematika, ugyanakkor mennyire tér el attól Chagall esetében (1. kép). Külön fejezet indokolja az ótestamentumi képtilalom tárgyalását, hiszen ennek értelmezése az évszázadok folyamán is változott. Ehhez kapcsolódik Chagall oeuvrejét áttekintve annak vizsgálata, hogy mennyiben illeszkedik a hagyományhoz és mennyiben tér el attól. Chagall esete legalább annyira összekapcsolható a képi tilalom fogalmával, mint annak megszegésével (legalábbis a hagyományos zsidó értelmezés szerint). Ugyanakkor, mint 20. századi modern, szabadon gondolkodó művész, korát megelőzve a Biblia interpretálásának, valamint annak képi ábrázolásának átértelmezésével előrevetítette a mai zsidó-keresztény Európa fogalmát. Chagall harmóniát teremtett a szinte összeegyeztethetetlennek tűnő ellentétek között. Képes volt áthidalni az évszázadok során egyre nagyobb szakadékokat a különböző vallások, ideológiák és nem utolsósorban művészeti elképzelések között. Integráló képességével azt a vágyát fogalmazta meg, hogy az emberiség egyetlen békés családban éljen ezen a földön. Indokolt tehát az ikonográfiái módszertani megfontolás alkalmazása, a téma vallástörténeti áttekintése. Foglalkozom a téma korai ábrázolásaival: a Dura Eu- ropos-ban feltárt zsinagógafreskókkal, a római katakombafreskókkal, a Beth Alphában talált padlómozaikkal, a miniatúraábrázolásokkal kezdve. A klasszikus tematika: Izsák feláldozásának zsidó és keresztény értelmezése, az ószövetségi Izsák és az újszövetségi Jézus párhuzama Chagall művészetében is tetten érhető. Tudjuk, hogy Chagall sokat utazott és a helyszínen, eredetiben tanulmányozhatta például Lorenzo Ghiberti firenzei Battistero bronzkapuját, vagy éppen Rembrandt művészetét. Az előbbiek szintén feldolgozták Izsák feláldozását és a Jézussal való párhuzam nyomon követhető alkotásaikban. A történetnek, illetve az áldozat aktusának kifejtése nem csupán képzőművészeti téma, hanem az iroda1. kép (balra). Ábrahám. Részlet: Chagall, Ábrahám és a három angyal, 1950- 1955, olaj, vászon, 190 x 292 cm festményéről. Nice, Musée Message Biblique Marc Chagall 2. kép (jobbra). Chagall, Ábrahám áldozata, részlet, 1950-1955, olaj, vászon 230 x 235 cm lom, a teológia és a filozófia nagyjait is foglalkoztatta (Sóren Kierkegaard Félelem és reszketés). A korai kereszténységtől fogva számos megjelenítése ismert, a fontosabb típusok legjellegzetesebb emlékeit kutattam. Tekintettel a téma vallástörténetileg is jelentős hatására, bemutatása nagy közkedveltségnek örvendett a késő antik, illetve az ókeresztény művészetben (3-6. század), valamivel ritkább a 6-12. században, ám népszerű maradt a következő időszakban is, egészen napjainkig. A jelenet a viszonylag probléma- mentesen ábrázolható bibliai momentumok közé tartozik, az esemény kevés mozzanat, alak (hegy, bokor, oltár, kéz/angyal, kos) felidézésével illusztrálható. A rendkívül széles körű ábrázolás miatt vizsgálódásomat egy-egy típusra, felfogásra szűkítettem le. Kutatásaimban a falfestészetet, a mozaikot és a miniatúrafes- tészetet tekintettem át, utalva a szobrászatban előforduló párhuzamokra. A műfaji és móduszkategóriák (narrativitás, drámaiság), a középkori és az újkori bibliaillusztráció egy részén kívül, a későbbi korokból a deus ex machina mozzanatot vizsgáltam a firenzei Ghiberti kapuzaton és Rembrandtnál. Fő témám Chagall bibliaillusztrációi, monumentális festményei, valamint a mester katedrálisokban lelhető üvegablakai. A téma megjelenik a tipológiai ciklusokban. Ábrahám áldozatát, mint Krisztus áldozatának előképét átvette a keresztény liturgia, (Biblia Pauperum), ahol mindig a történet csúcspontját — a transzcendens elemet, az isteni közbelépést — láthatjuk, párhuzamosan a keresztre feszített Jézussal. Külön világ jelenik meg a székesegyházak (Chartres, Reims, Amiens) kora gótikus kapuzatainak szobrászati díszein, ahol Jézus ősei között Ábrahám oldalfiguraként jelenik meg (2. kép). Izsák feláldozásának Jézus keresztáldozatával való párhuzamba állítása folytatódik a 12. század második felétől (Klosterneuburgi oltár: 1181). 305
