Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Omnis creatura significans eléggé világosnak, áttekinthetőnek ahhoz, hogy az „államhatalom (...) tekintélyének” reprezentánsaiként is felfogott iskolaépületek között hemutassa ó'ket. Valóban: Toroczkai kis alapterületű iskolái, melyekkel a minimális követelményeknek tett eleget (javarészt egy tanterem + kétszobás tanítólakás mellékhelyiségekkel), más módon vonták magukra a figyelmet. Nagy, világos ablakait vagy ablaksorait az oldalhomlokzatra helyezte, így a főnézet zárt lett, de a különleges, az alacsony falra boruló magas tetőzet miatt, amit általában keresztirányban fióktetőkkel toldott meg, a tanítólakás mellékhelyiségeinek ablakaival, az iskola messzire kiemelkedett a környezetből, s vonzó hatást gyakorolt. Alapját a meghittség igénye^ és az elforgatás elve képezte: a tanterem és az emeleti lakás bejárata különböző oldalakra esik, amint ablakaik is másfelé nyílnak. A két, szorosan összefüggő, mégis különböző rendeltetésű tér egybekomponálásának épp ez a nem egyszerűen mellé- vagy fölérendelő módja volt az, amivel Toroczkai gazdagította a hagyományt, s ami, egyúttal, szociális célú építészetének is alapelvévé vált. Iskolái közül, Erdélyben4i a legkorábbiak és az egyik utolsó is egyúttal templom (iskolatemplomok Gálfal- ván, Backamadarason /1909/42 és Nyénpatakon /1915/43), a többiek pedig földszintesek. Közülük a magyardellői iskola rajzát közölte Sváb Gyula, említett tanulmányában, bár a többihez képest igen kicsiben. Ezek az épületek nem a magányos huruba típusát követik, de illeszkednek a falusi házak és templomok építési hagyományaihoz. Mindazonáltal az építészek számára a huruba-típus és annak lekontyolt tetős, faoromzatos változata jelentette a székely házat. A névtelen alkotóknak köszönhető székely háztípus a három építész munkássága folytán a műépítészetbe „emelkedett,” s — alig megkülönböztethetően egymáséitól vagy az eredetiektől — egy építészeti anyanyelv részévé vált. Jegyzetek * Nevének helyes írásmódja az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Lexikon-anyagában található feljegyzés szerint ez. 1 Erről Kós Károly: Életrajz. Szerk.: Benkő Samu. Budapest - Bukarest, Szépirodalmi - Kriterion, 1991. 2 Keserű Katalin: Az Arts and Crafts mozgalomról, a vernakularizmusról és a regionalizmusról. Előadás a Colligitefragmental - örökségvédelem Erdélyben című konferencián. Budapest, ELTE, 2008. 3 Cumming, Elizabeth-KAPLAN, Wendy: The Arts and Crafts Movement. London, Thames and Hudson, 19914 Regionalizmus és egyetemesség című nemzetközi konferencia, Zsennye, 1991. 5 Nálunk a Természetesen című kiállítás katalógusának az 1950-es évek közép-kelet-európai meghatározottságába betekintő tanulmányától (Budapest, Ernst Múzeum, 1994) a Fluxus East című vándorkiállításig (Budapest, Ludwig Múzeum, 2008). 6 Beke László - Gábor Eszter - Prakfalvi Endre - Sisa József - Szabó Júlia: Magyar művészet 1800- tól napjainkig. Budapest, Corvina, 2002. 218-224. A Magyar formanyelv fejezetben, „Lechnertől távolabb” címen, elsősorban stiláris szempontból tárgyalja a vernakuláris jelenségeket. 7 Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában. Budapest, Corvina, 1988. és Magyarország építészetének története. Szerk. Sisa József - Dora Wiebenson. Budapest, Vince, 1998. Utóbbi a Fiatal építészeknél — köztük Kós vagy Zrumeczky esetében is — említi az Arts and Crafts mozgalmat. 8 Gerle János - Kovács Attila - Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szerk. Körber Ágnes. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990. 9 Balaton Petra: A székely akció története. Budapest, Cartofil, 2004. 10 Az építészeket említő adatanyag híján csak az egyes épületek elemzésével juthatunk közelebb az akciók művészettörténeti jelentőségéhez. 11 Kós építészetéről: Gall, Anthony: Kós Károly műhelye. Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2002. 12 Kivételnek tekinthető a Fészkem című pályamunkája 1903-ból, mely ugyan a funkcióik szerint megkülönböztetett helyiségek felcserélésével, de lényegében a parasztház teremsoros elrendezéséből indul ki. 13 Kós Károly: Kis vidéki ház terve. 1906, Főúri kastély, 1908. Gall, 2002.103-104,124-127. 14 A kivétel Csiszér Berci háza, mely vernakuláris elemekkel — boronafallal, magas nyeregtetővel — és történeti utalásokkal is gazdagított (1910). 15 Pontatlan Kós Károly visszaemlékezése, mely szerint (Kós, 1991.111.1.) az ő 1910-es, a Kemény Zsig- mond Társaságban tartott székfoglalója utáni esztendőben vettek volna részt a pályázaton. így téves A. Gall datálása is: 1910. (Gall, 2002. 224-225) 16 Kós kerek alaprajzú épületrészei (Varjúvár, Kis udvarház műteremmel) inkább bástya- és torony- szerűek, mint a nagyszebeni, gyerekkori lakóházuk igazi várbástyája. 17 Kós: Kettős műterem, 1907, Főúri kastély és Kis udvarház műteremmel, 1908, Toroczkai: A gödöllői szövők iskolája, 1906, Vázlat egy udvarházhoz, 1908. 18 Finnmagyar. Szerk. Hudra Klára. Budapest, Ernst Múzeum, 2004. 19 Megfagyott Muzsikus 1907, A Ház 1908. 20 Keserű Katalin: Toroczkai Wigand Ede. Budapest, Holnap, 2007.139-140. 21 A hurubáról Keserű Katalin 2008. 22 Új kiadása: Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 1999. 12523 Magyar Építészeti Múzeum Ltsz. 2008.01.01. 24 Feltehetően Toroczkai Sztánára tervezett eredeti Hurubája (1909) helyén, Kós Vaíjúvára fölött, a 302
