Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

19-20. századi művészet

Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára

Szentimrei-család által lakott Kós-ház épült meg.

25 Az alábbiakban főként azokat az épületeket ismertetem, melyekre a Toroczkai-monográfia nem tér ki.

26 Czakó Elemér: Különfélék. Magyar Iparművészet 1908.134-135. A Királyföld és Torockó, valamint a Székelyföld és Kalotaszeg című részeket közölte A Ház, 1909. II. 4-5. sz. 125-132, 9-10. sz. 277- 282.

27 Az eredeti rajzok 1912-ben készültek. Gödöllői Városi Múzeum.

28 A tanteremben felhalmozva megtalálhatók még a Toroczkai-tervezte iskolapadok is.

29 Keserű Katalin: Adalék az erdélyi (és hazai) örökségvédelem problémáihoz. Toroezkai Wigand Ede iskolái. Műemlékvédelem LII. 2008.1. sz. 65-68. Kövesdi Kiss Ferenc: Riadóra szól a harang - A Mezőség településeinek helyzetképe (1891-1991) című könyve (Budapest, Kráter Kiadó, 2007) tévesen Kós Károlynak tulajdonítja az épületet. Köszönöm Bartha László információját.

30 Hibásan, Nagyceak címmel jelent meg: Nemzeti Újság 1926. március 21.19.

31 Hibásan, Mezőnylak címmel jelent meg: Nemzeti Újság 1926. március 21.19.

32 A Toroczkai neve alatt megjelent cikk (Magyar köntöst a tanyai iskoláknak! Nemzeti tűzhelyei legyenek az iskolák az ifjúságnak. In: Nemzeti Újság 1926. március 11.) egyéb elírásai megengedik a feltételezést, hogy a komlódi terv alá került, tévesen, Mezőújlak neve, habár a Hímes udvar című könyvében (1916) Toroczkai saját aláírása szerint is Mezőújlak távlati képe ez. Valamint elképzelhető, hogy egy típusterv két vagy több változatban épült meg. Mezőújlakról Keserű Katalin 2007.138-139.

33 Székelyalbis néven jelent meg a terve, Nemzeti Újság 1926. március 21.19.

34 Hadik András: Radó Sándor (1880-1960). In: Magyar Építőművészet 1990. 5. sz. 58.

35 Esetükben akár felmerülhetne Toroczkai szerzősége is, ám az oromzat elé kinyúló tetőélek miatt ezek a tetők előreugró szerkezetűek, előredőlök, s mivel Toroczkai hiteles épületeinél ilyennel nem találkozunk, Radóhoz köthetjük őket.

36 Kibédi parasztház Kós Székelyföld és Kalotaszeg című rajzsorozatában.

37 Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós

épületei. Marosvásárhely, Difprescar Kiadó, 2000, 112. ugyan az utóbbi őrlakást Kós károlynak tulajdonítja.

38 Archív fotója közölve: Toroczkai Wigand Ede építész, iparművész kiállítása. Gödöllői Városi Múzeum, 2008. 12. Köszönöm Muradin Jenő szíves segítségét a helyszín megtekintésében.

39 Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye XLVIII. 2. (1914) 24.1.

40 Nemzeti Újság i.m.

41 Életrajzi feljegyzése. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár, Valkó Arisztid anyaga.

42 A gálfalvi helytörténet nem tartja nyilván az épületet, mintha meg se épült volna; Kaiser Anna szerint „nincs már meg,” tehát egykor megvolt. Keserű Katalin 2008.

43 A nyénpatakit (Keresztvár) közben többször átépítették. Köszönöm Ugrón Béla szíves segítségét.

Ede Toroczkai Wigand and Károly Kós: The “Szekler Style”

Cultural practices as they are valued by contemporary art theory give the frame of my study. Their importance was recognized at the turn of the 19th and 20th centuries in different parts of Europe including Hungary.

I focus on three phenomena from the early 20th century resulting from the influence of the Arts and Crafts movement. The first one is the valuation of peasant architecture as an alternative source of modern architecture, which Regionalism and the rehabilitation of villages were based on.

In Hungary one of the main sources of these factors and the place of realization was Szeklerland (in Transylvania, today in Romania). I analyze the Transylvanian buildings of architects Toroczkai Wigand, Kós and Sándor Radó who worked together around 1910, the historicist and modernized transformation of the vernacular and its transplantation into their town architecture. I emphasize a narrative variation of the vernacular in village architecture based on a special, hut- type house of the Szekler region, the so-called huniba, in connection with the state program of village development (schools and community buildings). Recalling the one-time idea of Szekler style, I identify it in the architecture characterized by huruba-type buildings of the above-mentioned architects.

303