Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára Legtisztábban a komlódi, ma üresen álló,28 pusztuló iskola példázza, melynek négyzetes alaprajzára egyetlen tantermet s fölötte a tanítólakást magábafoglaló, mélyen lenyúló sátortetővel védett tetőteret emelt.29 A helybéliek emlékezete szerint ilyen volt a közeli, már lebontott nagycégi iskola is. (Publikált tervén — 191030 — azonban a tanítólakás a tanteremmel egy szinten, azzal derékszöget alkotva kapott volna helyet. Hogy milyen lehetett valójában, s mikor épült, még nem sikerült kideríteni.) A mára elrománosodott Komlódéhoz hasonló Mezőújlak iskolája,31 annyi különbséggel, hogy alaprajza nyújtott, téglalap, két tanterem számára, jóllehet eredeti terve szerint (1912) ez is egy tantermes lett volna.32 A tanítólakás csak az egyik fölötti tetőteret foglalja el, mint Komlódon. Az első bővítést esetleg még Toroczkai végezhette, amint az utca felőli nézet lekontyolt, oromzatos homlokzattá alakítását is. Ezzel ugyan mintha a hierarchikus épületszemlélet tört volna magának utat Toroczkai építészetében, ám a tetőtéri lakás két kis ablakán kívül a homlokzati fal csupasz, nem hangsúlyozott. Tanítólakás nélkül, négyzetes alaprajzú, de két tantermes, magas nyeregtetős, huruba-típusú iskola lenne a kézdi- albisi is33 (1915), ha nem építették volna át. Nyeregteteje a mai állapotban is felismerhető. Ez az épülettípus Marosvásárhelyen is feltűnik. Radó Sándorhoz kötik, és 1905-re datálják az Erzsébetliget egykori teniszpavilonjának faépületét.34 Mai ismereteink szerint a hegyvidéki hurubának ez lehetett az első, építész által tervezett változata, a fennmaradt képek szerint magas, szarufában végződő, három oldalon mélyen lenyúló, a főhomlokzaton a tetőtéri szint ablakaival, erkélyével megtört sátortetővel. Ez a főnézeti megoldás Radó lakóházain rendre visszatért, lekontyolt tetős — vagy a tetőre utaló, kis, kúp- vagy gúlaszerű tetőindítással a csúcsnál —, ereszes faoromzattal, mely ablakokkal, olykor terasszal is tagolt (Str. Trébely 49., közüzemi őrlakás a Str. Furnicilor 1-ben, a Str. Eroult. Petre Popescu 2-ben).35 E homlokzati típus alapjaiban székely építési hagyomány.36 Radó nyilvántartott, összetettebb házai közül ilyen részei vannak az egykori közüzemi őrlakásnak a Str. Calara- siloron, a hídfőnél; a közüzemek kapuépületének és a közüzemi őrlakásnak a Str. Kós Károlyon (1913).37 Ez a megoldás Kosnál (Nyaraló tente, 1908, Kis udvarház műteremmel, Kolozsvár, 1907-1910, Budapest Főváros Állat- és Növénykertje számos épülete, 1908-1912) és Toroczkainál is megjelenik (udvarház-, vadászház- és egyéb háztervek 1908-tól), ám Toroczkai ragaszkodott a hurubatető tereket egybefogó szerepéhez. Valószínűleg ezt tekintette a hagyományos épülettípusban olyan művészi gondolatnak, mely őt továbbvitelére ösztönözte. A Radó-épületeken s Kós összetett tér- és tömegkompozícióiban a hurubatető nem „veszi szárnyai alá” a tereket, csak a felhasznált formák egyike a téregyüttesek lefedésénél (4. kép). A huruba-változatnak tekinthető, két kapcsolódó teret két, egymást metsző hurubatetővel lefedett épülettípusnál gyakorta háromszögű, vakolt oromzat jelenik 4. kép. Közüzemi őrlakás a str. Carpati és str. Furnicilor sarkán. Marosvásárhely, 1910-13. között meg a tető helyett a főhomlokzaton. A homlokzati kiképzés az Arts and Crafts nemzetközi szokásai szerint történik, egyéni eltérésekkel. Régi fényképekről ilyennek tűnik Toroczkai diódi iskolája, melyet már a fel- ismerhetetlenségig átalakítottak, de ma is (ma román) iskolaként működik (1912).38 Hasonlóak Kós múzeumőri lakóházai Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum területén (1911-13). A három építész tehát Marosvásárhelyen azonos nyelven beszélt, de mindegyikük a maga módján. Ver- nakularizmusukat az különbözteti meg egymástól, hogy mennyiben tekintették a megtalált nyelvet — önmagából — tovább gazdagíthatónak (Toroczkai, olykor Radó is), illetve mennyiben egyszerűsítették le, és igazították az Arts and Crafts vagy a műépítészet nyelvéhez (Kós, olykor Radó is). Toroczkai huruba-típusú falusi iskoláiról elmondható, amit Sváb Gyula ars poeticaként fogalmazott meg Újabb állami népiskolák című előadásában: ,A népiskola a népnek büszkesége és gyönyörűsége. A falu dísze. És a népiskola építkezése nem is olyan könnyű feladat. Itt nem lehet nagyokat mondani. Itt nincsenek nagy dölyfös tornyok, puffogó frázisok — az egyszerű, mint a jóreggelt.”39 De ki is kell egészítenünk, ha összevetjük a beszámoló rendkívül gazdag képanyagával, mely így is csak töredékét mutatja meg annak a 139 iskolának, amit a Vallás- és Közoktatás- ügyi Minisztérium 1908-ban létesített műszaki ügyosztálya segített addig a világra, Kertész K. Róbert vezetésével, Sváb Gyula közreműködésével. A parasztházak típusait alapul vevő építkezési program eredményei változatosak és modernek, lényegében az Arts and Crafts építészet lenyűgöző példatára áll előttünk. Olykor Toroczkai aszimmetrikus, csak egyik oldalon mélyen lenyúló tetővel rendelkező háztípusa is felismerhető köztük (Sváb Gyula, Györgyi Dénes munkáin), és a szarufában végződő (igaz, nem oly magas) sátortető is meg-megjelenik az épületeken. Úgy tűnik a beszámolóból, hogy Toroczkai huruba- típusú iskolái még nem voltak ismertek a szerző előtt, hiszen 1912-ben épültek, vagy talán nem tartotta őket 301
