Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Omnis creatura significans gokat használnak fel, viszont — amint Toroczkai marosvásárhelyi házainak modernista stílusából kiolvashatjuk — a városi házakat puritán módon, az Arts and Crafts elemeit redukálva gondolják el, Kost a továbbiakban nem kötötte meg: az 1909-10-ben tervezett marosvásárhelyi Közüzemek kétszer két (lakóépületét a parasztházak módján fedte le, s az egyik blokkot kalotaszegi toronnyal is megtoldotta. Noha egyéni stílusuk és szemléletük alapjaiban különbözött, később mégis, közös jelzővel, népiesnek nevezték őket, ezt a „stílust” pedig a városokhoz nem illőnek nyilvánították. III. A közös tervezéseknek azonban más következményei is voltak: egy huruba-típusú, magas nyeregtetős, olykor oromzatos háztípus kapott hangsúlyt Toroczkai vidéki építszetében.21 R. Berde Mária Szentségvivők (Erdélyi regény) című kulcsregényében olvashatunk a korszak értelmiségét érdeklő hegyvidéki kunyhóról: hősei „Hurubákhoz értek, amelyek egybe voltak építve az istállóval, a tyúkóllal, mint a földből együtt kivetődő gombák. Az alacsony falakra óriási mokánysüveg alakban volt ráhúzva a tető. Kerítésnek, udvarnak, utcának még nyoma se. Háztól házig negyedórákat tartott” (ti. az út köztük).22 Kós ezt a magányos hegyi háztípust rögzítette korábban Kis vidéki ház tervén, „Kísérlet székely népies irányban” felirattal (3.kép).23 Torocz3. kép. Kós Károly: Kis vidéki ház terve kainak a vármegyeház-pályázaton kapott díj alapján a kalotaszegi, sztánai hegyoldalba képzelt, a hegyvidéki építési hagyományt alapul vevő, mélyen lenyúló tetővel borított-védett, lényegében egyterű, belül kétszintes épületterve (Hurubám, 1909) akár közös, verna- kuláris stílusuk emblémája is lehetne.24 A környezetbe illeszkedő épület terve egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a népi építési gyakorlatból mintául vett formákat, elemeket — tovább gondolva — hasonló természeti és épített környezeti körülmények között alkalmazta. Megvalósítására a magának Erdélyben tervezett házak (lásd még: Hímes udvar, 1911) esetében ugyan nem nyílt módja, de a Székely akció keretében tervezett székelyföldi népházak, gazdakörök és boltok illetve a Vallás és közoktatási minisztérium ottani és a katolikus egyház iskolaépítő programja keretében igen.25 Érdemes itt utalni arra, hogy Bartók Béla 1907 júliusában ment először gyűjtőútra Erdélybe, a Székelyföldre. „Megtaláltam a székely népdaltípusokat” — írta akkor, s az Este a székelyeknél című zongoradarabja szerint ezek egyike az ereszkedő, pentaton (régi stílusú) dallam lehetett, amit a darabban érintetlenül bemutat, néhány kísérő hanggal vagy akkorddal. To- roczkainak már voltak székelyföldi építészeti tapasztalatai, s Az én falum című, 1907-es rajzsorozata (a Művészetben) ezek átírása. A mélyen leereszkedő (vagy másképpen: magas) nyeregtető megjelenik a rajzokon, de két forrásra utalva. Megkülönböztethető az oromzatos, magas nyeregtető a nagy alapterületű épületeknél, valamint a szarufában végződő, huruba- szerű tetőzet, mely kis házakat fed, azok minden oldalára lenyúlva (három rajz Lakóház címen). Kós A Ház című folyóiratban publikálta erdélyi építészeti tapasztalatait, melyek közül az alcsíki székely ház mellett a sárvásári és bánffyhunyadi régi házak huruba- típusok, s e típus erdélyi elteijedtségét mutatják.26 Konkrét gyűjtéseinek eredményét Toroczkai majd a Cserényes házak s más, az 1910-es években kiadott könyveiben tette közzé. Az előbbiben a Küs Curia, a Régimódi kemény csűr, a Sátoros kéményű sövényház huruba-típusok.27 Toroczkai az olyan építészeti alkotásaiban, mint amilyen a Hurubám terve illetve néhány, hasonló szerkezetű épülete, az általa is megtalált nyelven kezdett el beszélni. Ez alapvetően különbözött az építészettörténetben nyilvántartott, hierarchikus építészeti nyelvtől, ugyanis nem emelt ki főhomlokzatot a különböző nézetek közül, hanem egyforma hangsúllyal képezte ki őket, természetesen a funkciónak megfelelő részletekkel. A székelyföldi építési hagyományt a maga építészi ötleteivel Toroczkai megtoldotta, ezzel későbbi, szociális szempontokat érvényesítő tervezői munkásságának alapjait (gazdaságosság, minimális alapterületen maximális térkihasználás, otthonosság) dolgozta ki. Dombos, hegyvidéki falvakba tervezett iskolái a Nyá- rád mentén vagy a Mezőségen, Kézdiszéken, Háromszéken lényegében a huruba koncepcióját követik. 300
