Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára 1. kép. Toroczkai Wigand Ede: Torda, Földmívesiskola, 1910. Fotó: Keményfi Róbert a magyarországi Arts and Crafts jellegét. A marosvásárhelyi torony azonban már nem stilizált, mint a zebegényi, hanem a négy fiálés kalotaszegi toronytípust jeleníti meg, s testesebb formában, mint az ugyanekkor tervezett madárháznál a budapesti állatkertben. Mindkettő forrásai Kós említett kéziratában s a kalotaszegi tanulmányútjai során (1907,1908) készült rajzaiban^ találhatók. Ezt erdélyi, anyanyelvi elemnek nevezhetjük az építészetben. Úgy tűnik a fentiekből, hogy a megyeháza tervén a historizálás, a finn példa és a vernakuláris elem együtt jelent meg. Kosnak még ugyanabban az évben s később is többször nyílt alkalma hasonló feladatnak hasonló módon eleget tenni, Toroczkainak azonban csak kétszer: előbb a tordai mezőgazdasági iskolával, majd a marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara székházával (1911). A Székely akció keretében született Tordai fóldmí- vesiskolát és szállásházat20 részben a városi épület historizáló, részben modem szemléletű megoldása jellemzi. A mai Str. Agriculturiin három Toroczkaihoz köthető épület áll, jóllehet élete során csak kettő reprodukcióját közölte. Egyikük néhány apró, az ablakokat érintő változtatástól eltekintve ma is őrzi eredeti formáját: egy tégla és egy kör alaprajzú épülettest kombinációját, amit majd későbbi építészetében is felhasznált. A téglatest elé, a középtől kissé eltolva, aszimmetrikusan elhelyezett kerek, toronyszerű (de magasságával nem kiemelkedő) épületrész ívét a mellette, az oldalsó, magasra helyezett bejárathoz felvezető lépcsősor mellvédjének íve megismétli, s ívesen lekerekítettek a téglány alakú épülettest sarkai is. Az így lendületes kompozicióba foglalt épülethez idomulnak a résztetők egymásba illesztéséből alakult tetőszerkezet ablakainak hullámos formái (1. kép). A ma lakásként funkcionáló épület közelében egy hasonló áll, ám ennek szimmetrikus volta, az épülettestek külön-külön tetői a kisebb, azonos elemek ellenére valószínűsítik, hogy csupán utánzata a Toroczkai-épü- letnek, vagy az ő terve nyomán, de már nem a felügyeletével készült. A magas, emeletes, egykori szállásház a mai kísérleti állomás lehet. Hajdan ez is egy téglatestből és kerti, déli oldalán egy kerek, keleti belépővel (ácsorgóval) megtoldott, mellvédje felett nyitott épületrészből állt, mely feltehetően fedett teraszként funkcionált. Rövid faoszlopok által tartott, nyereggel megtoldott fél kúp- tetője az épülettesthez támaszkodott. A téglány alakú épület eredeti méretei a fennmaradt, a keleti és kerti nézetet mutató sarokfotóról nem derülnek ki. Ma három részből áll: a két szélsőben a termek, a középsőben a lépcső (alatta WC-vel) és galéria, a pincelejáró illetve a padlásfeljáró található. Ez utóbbi egység a másikaknál keskenyebb, így az épület utcai, északi homlokzatának ez a része beugratott, miáltal a termekhez kívülről külön bejárat is vezet. A félköríves épületrész ma már nincs meg, s a megmaradt, sarkainál legömbölyített, téglány épület a keleti oldalon kibővült egy keresztszárnnyal. A nyugati homlokzat megőrizte aszimmetriáját, csak az ablakok formái változtak meg idővel (2. kép). A barátságos, egyúttal dinamikus, íves épületrészek és sarokmegoldások együttese Toroczkai újítása. A marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara épülete különösen érdekes, mert Toroczkai új, a nyitott enteriőrökből eredő, áramló tér-alapú épületkoncepciója valósult meg, lényegében egy (reprezentációs teret is magába foglaló) irodaházban. Az ívelt és szögletes, geometrikus épülettestekből álló, alapvetően modern térszerkezetű székházat Toroczkai historizáló köntösbe öltöztette (a félköríves, teraszt hordozó épületrész bástyaszerű kiképzésével, kőkeretű, záróköves ablakokkal, kő lábazattal stb.). Az a városépítészeti koncepció, amely az 1909-es terv szerint mindkettejüket jellemezte, hogy ti. a városi középülethez a városi múltat idéző elemeket és anya2. kép. Toroczkai Wigand Ede: Torda, a földmívesiskola szállásháza, 1910. A szállásház mai képe a kerti homlokzatról. Fotó: Benkő Katalin 299
