Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Barokk művészet
Omriis creatura significans be. A lépcsőházban nyitott, négyszögletes térmag körül hárommenetes, egykarú lépcső fut az első emeletre. A szögletes balluszterű korlát, a fal vakolt architektúrája (tükrök, táblák, pilaszterek) és a stukkódíszes lapos mennyezet egyszerű, de monumentális hatású összképet teremt. Az első emeleten csak a főhomlokzat mögötti térsorban valósul meg az enfilade. A rizalitot — régi szokást követve — az előtér és a nagyméretű, négyszögletes díszterem foglalja el. Szintén a barokk hagyományoknak felel meg, hogy a terem két szintnyi belmagasságú. Bent falát párkány osztja két részre. Felül, rövidtörzsű pilaszterek között ablakok sora nyílik. Az alsó szintet jón pilaszterek tagolják, és váltakozva szélesebb és keskenyebb közöket alkotnak. A szélesebb közöket ajtók vagy grisaille-képpel díszített falmezők foglalják el. Mind az ajtókkal, mind pedig a festményekkel kitöltött mezőket falpillérekre támaszkodó archivolt-keret szegélyezi. A keskenyebb mezőket viszont csak festett füzérdísz tölti ki. Az emeleti térsorból kiemelkedik a könyvtár és a termek végén elhelyezkedő házikápolna. A palota alaprajzát vizsgálva szembetűnő, hogy az U-alakú formával még a barokk felfogásnak — és minden bizonnyal a megrendelő kívánságának — tesz engedményt az építész. Az alaprajz egyszerűsödése azonban az új idők jele. Alapvető eleme a négyszögletes (téglányalakú) terem — a barokk oktogonális, ovális, kerek vagy négyzet alakú termei, vagy ezek variációi távol állnak felfogásától. Még a reprezentatív terek, a dísztermek is az új formát követik. A barokk művész éppen ellenkezőleg járt el: kerülte a négyszögletes alaprajzokat és a dísztermet mindenképpen centrálisra igyekezett kialakítani. Ha mégis eltért a centrális formától, akkor sem tervezett derékszögben találkozó falakat, hanem a reprezentatív terem sarkait lekerekítette. Hefele még nem vállalja a merev éleket a belsőtér centrumában és alig észrevehetően lekerekíti a díszterem sarkait. A fő- és a két oldalhomlokzat találkozásánál is konvex formát választott, de az összhatás mind a külsőn, mind a belsőben független e lekerekített formáktól. A sarkok megtörése nemcsak esztétikai elvekkel magyarázható, hanem a korabeli fűtési rendszerrel is: a kívülről fűthető kályhák igényelték az ún. degagementokat — a sarkokban lévő kis melléktereket. A XVIII. században a paloták, lakóházak legelegánsabb elemei közé tartoznak a lépcsőházak. A magyar barokk építészetben — a reprezentatív funkció hiányában — csak ritkán születtek gazdag, változatos alapformájú lépcsőházak (pl. Pozsony, Grassalkovich- palota). A századvég építészetében azonban nem vették át a kisszámú reprezentatív megoldást sem. Hefele Szombathelyen egyszerű, de monumentális típust választott: a négyszögletes tér oldalfalai mentén futó, egy-karú, hárommenetes formát. Ez konstrukciós szempontból egyszerű: a karokat a lépcsőház oldalfalai tartják, belül pedig négyszögletes pilléreken nyugvó ívek támasztják alá. Hivalkodástól mentes egyszerűsége révén ezt a barokk típust később is kedvelték. A típust régóta ismerték az egyetemes építészettörténetben: Harald Keller, a német lépcsőházfajtákat osztályozó művében Mirabell-típusnak nevezte.16 Az elnevezés a salzburgi Mirabell-kastély lépcsőzetére (1712) utal, pedig a forma régebbi: már Palladio is leírta és illusztrálta.^ A francia és az olasz építészet gyakran használja s az elméleti irodalom is leírja. A XVH-XVIII. századi német és osztrák építészetben is sokszor előfordul pl.Bécsben a Palais Dietrichstein- Lobkowitz, 1685, a Palais Questenberg, 1700, a Har- rach kerti-palota, 1727. Hefele ezzel találkozott korábbi működése színterén Passauban, ahol az érseki palota 1712-es lépcsőháza e típusba tartozik. Azt a megoldást, amelyet Szombathelyen alkalmazott, a Palais Dietrichstein-Lobkowitzon láthatta: ott a térmag nem négyzet, hanem téglányalakú, hogy a belsőtérbe több fény jusson. Az eredetileg tömör orsófal áttörése, tartó oszlopokra (pillérekre) redukálása szintén megfigyelhető a német és osztrák építészet fejlődésében. Mind a pozsonyi, mind pedig a szombathelyi palotákban az előcsarnok egyúttal áthajtó is az udvar felé. Ez a megoldás szintén francia eredetű (Párizs, Palais Royale, Luneville, kastély stb.) Elvétve Bécsben is előfordult, pl. Palais Daun-Kinsky. A belsőterek kialakításában Hefele sokkal kevésbé kötődött a barokk hagyományokhoz, mint a külsőkön. A falalakítás és tagolás egyértelműen klasszicizáló felfogásról tanúskodik. A rokokó interieur-ökben a későbbi faltagolási rendszer több eleme is megjelent már, így a tagozatok lapossága, a felület mező-osztása. A korai klasszicizmus a rokokónál is következetesebben ragaszkodott a lapossághoz, a felület kevés mozgásához — csak az elemeket változtatta át antikos elemekre. A szombathelyi palota díszterme — felületkezelésével, a mozgás, a fény-árnyék ellentétek mérséklésével — egyértelműen az új felfogáshoz tartozik. Falát, az új elképzeléseknek megfelelően keskeny, magas, négyszögletes mezők tagolják és minden tagozat orthogonális, a felülethez kötődő formálást mutat. Fontos sajátosság, hogy a tagolás alapeleme az egyenes vonal: a pilasztertörzs enthasis nélküli, a geren- dázat megtörés nélküli egyenes, vízszintes. A tagolás alapja az oszlopos-gerendás áthidalású összeállítás — oszlop helyett gyakran annak sík változatával, a pi- laszterrel. Hefele a szükségszerűen jelentkező íves formákat, mint pl. az íves lezárású fülkéket, négyszögletes mezőkbe szorította bele s ezzel azokat a horizontális és vertikális rendszer részévé tette. Ezen túl elveszi az íves fülke barokkos, organikusan plasztikus megjelenését. Az ív kristályos keménysége azt az érzést kelti a nézőben, hogy a fal nem a barokk képlékeny, hajlítható, „puha” anyagából, hanem egy másfajta, szilárdabb, kristályos keménységű anyagból. A díszterem belseje tehát síkszerű és mozgás nélküli. További jellegzetessége, hogy a négyszögletes mezők az egész falat maradéktalanul kitöltik, minden részletét átszövik. Mindennek biztos helye van, nem lebeg, nem „úszik” a felületen, hanem hozzákapcsolódik a ta228
