Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Barokk művészet

Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára golás rendszeréhez. Ugyanezt az eljárást figyelhettük meg a palota külsején is: Hefele az ablakokat alul és fe­lül a mezők szegélyéhez illesztette, hogy ne lebegjenek. A klasszicizálás jeleire találunk a díszterem meny- nyezetalakításán is. A barokk virágzása idején a lapos kupolás, vagy a tükörboltozatos térlefedés volt általá­nos, később a klasszicizáló építészetben a lapos meny- nyezet teljed el. Hefele épületein a tükörboltozat meg­hajtó oldalszakasza teljesen redukált formát mutat, szinte lapos, így a boltozat a későbbi klasszicista meny- nyezetek laposságát vetíti előre. Jegyzetek 1 Magyar Országos Levéltár, Kanc. 1777: 899. Idézi Géfin Gyula: Szombathely vára. Szombathely, 1941.10. 2 Monografikus írások Hefeléről: Kemény Lajos: He­fele Menyhért (1716-1798). Életrajzi vázlat, Po­zsony, 1915, Kelényi György: Melchior Hefele (1716-1794) életműve. Kéziratos disszertáció, Bu­dapest, 1994, Isser, Irene: Melchior Hefele 1716- 1794, Kéziratos disszertáció, Innsbruck, 1995. 3 1771 és 1774 között. 4 Kapossy János: A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei. Budapest, 1922, 7. Szily levele 1777. július 29-én kelt. Ez és a szerződés a Szom­bathelyi Levéltár régi elrendezésében: Aedificium 40. sz. alatt volt. A szerződés szövegét közli Ka­possy, 1922. 77. 5 Kapossy, 1922. 7. tévesen fordítja a szerződés szö­vegét: négy színt keresztmetszetéről és egy hossz- metszetről szól. Ez a tervezési mód — ti. hogy alap­rajz nem készül, de szintenként egy-egy kereszt- metszet igen — idegen lenne a barokk gyakorlattól és a megmaradt tervrajzoknak is ellentmond. 6 Az alaprajzok a Szombathelyi levéltárban vannak; mindhármat Zsámbéky Mónika publikálta: Mel­chior Hefele tervrajzai a szombathelyi püspöki le­véltárban. In: Művészettörténeti Értesítő, XLI. 1992,1-4. sz., 79-86. A homlokzatterv: Hell Géza: Szily püspök korának alkotásai. In: Magyar Épí­tőművészet, 1943. 42. évf. 207-211. 7 Kelényi György: Adatok a pozsonyiprímási palota tervezés- és építéstörténetéhez. In: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, 1991, szerk. Takács Imre, etc. 233-236. 8 Géfin, 1941. 11. A panasz alapja az volt, hogy az árok feltöltése miatt az esővíz elvezetése megol­datlan maradt s a víz a lakóházakra zúdult. 9 Géfin, 1941.17. 10 Kapossy, 1922. 7. Képét közli Zsámbéky. 11 Képét közli Károlyi Antal - Szentléleky Tihamér: Szombathely. Budapest, 1967. 45. 12 Schönvisner István: Antiquitatum et históriáé Sa- bariensis ab origine usque ad praesens tempus libri IX. Pest, 1791. 378. o. Idézi Géfin, 1941.13. 13 Tietze, Hans: Wolfgang Wilhelm Praemers Ar­chitekturwerk und der Wiener Palastbau des 17. Jahrhunderts. In: Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses, 32, 1915, 343 ff 14 Frey, Dagobert: Johann Bernhard Fischer von Er­lach - eine Studie über seine Stellung in der Ent­wicklung der Wiener Palastfassade. In: Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte, N.F.1,1921/22,93- 214. 15 Lorenz, Hellmut: Domenico Martinéin und die österreichische Barockarchitektur. Wien, 1991. 34-39­16 Keller, Harald: Das Treppenhaus im deutschen Schloss- und Klosterbau des Barock. München, 1936. 63-72. 17 Palladio, Andrea: Négy könyv az építészetről. Ve­lence, 1570, magyar kiadás Budapest, 1982. A lép­csőkről az I. könyv XXVIII. fejezetében ír, 80-84., kép 83. The Bishop’s Palace at Szombathely The paper gives a detailed history of the Bishop’s Palace at Szombathely, work of the Austrian architect Melchior Hefele (1777-1781). I analyze both the out­side and the interior of the palace and connects them with those of Viennese palaces in the tradition of Palais Dietrichstein-Lobkowitz. At the same time I draw attention to the Late Baroque and Early Classi­cist character of the work, apparent in the composition as well as in the forms. 229

Next

/
Thumbnails
Contents