Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Barokk művészet

Omnis creatura significans előképeket használt, Senser polgári és nemesi csalá­doknál festett arcképeket, melyek közül csak egyet, Berényi püspökét ismerjük 1745-ből. 1746/47-ben fes­tette meg Fodor István rendelésére a pécsi szeminá­rium ebédlőjének részére a Csodálatos kemyérszapo- rítás című nagyméretű festményét, melynek jobb alsó sarkában megörökítette önmagát is, amint a megren­delést leíró táblát tartja. A fenti és a boszniai Kraljeva Sutjeska-i Keresztelő Szent János templomának 1753- as Porciunkula oltárképén található még meg egyetlen szignója: Paul Senser Pinxit.3 A bácsi Páduai Szent Antal mellékoltár képe egy­szerűbb változata a djakovóinak (1750 k.), mely ere­detileg a ferences templom mellékoltárképe volt és a máriagyűdinek (1746 k.), de hasonló a siklósi Szent István templombélihez (1753) és a vukovári ference­sekéhez (1753). Páduai Szt.Antal (1195-1231) Lissza­bonban egy előkelő családban született, eredeti neve Fernao (Ferdinánd) de Bulhoes. Az ágostonos kano­nokrendből lépett át a ferencesek rendjébe, amikor először találkozott kolduló barátokkal és látta a három elsőként vértanúhalált halt ferencest. Ekkor válasz­totta az Antal nevet, a S.Antonio dos Olivas rendházba való belépésekor. Tiszteletébe beleolvad névadó szent­jének Remete Szent Antalnak kultusza is. Szent Ágos­ton nézeteit képviselte, az eretnekek ellen prédikált, hittérítőként, híres prédikátorként és tanítóként tevé­kenykedett, remeteségbe is vonult, úton Padova felé hunyt el, ott temették el. 1232-ben avatták szentté szinte egy időben a rendalapító Assisi Szent Ferenccel és Árpád-házi Szent Erzsébettel a franciskánus har­3. kép. Senser Pál: Szent Rókus. Bács, Ferences templom. Olaj, vászon. 210x130 cm. 1740 k. Fotó: Korhecz Papp Zsuzsanna madrend alapítójával. Számos csodája között leginkább azt ábrázolják, amikor a gyermek Jézust a karján hordozta, de meg­jelenítik a Kis Jézust imádva vagy győztes tenger­nagyként. A festmény középpontjában a szent áll, fe­rences csuhában, bal kezében piros könyvön a gyer­mek Jézust és egy liliomágat tart, két angyal rózsako­szorúval koronázza. A háttérben a szent legendáiból a szamárcsoda és a halaknak való prédikálás látható, mely grafikai előképekre vezethető vissza. Egy eretnek, aki tagadta Krisztus jelenlétét az Oltáriszentségben azt mondta, hogy addig nem hisz az Eucharisztikus Is­tenben, amíg öszvére le nem térdel az Oltáriszentség előtt. Néhány nappal később Antal egy beteghez vitte az Eucharisztiát és találkozott a gúnyolódóval. Annak öszvére hirtelen két első lábára ereszkedett és meg­hajtotta fejét a szentség előtt .4 A festmény hordozója két darabból ráhagyással ösz- szevarrt kézzel szőtt lenvászon, ún. bóluszos vörös alapozással, mely eredeti vakkeretén kisebb mechani­kai sérülésekkel és egy égés által okozott lyukkal vé­szelte át az évszázadokat, viszont a többszöri lakkozás következtében a felismerhetetlenségig besötétedett.s Korábban ezüst rátétekkel díszítették, ami miatt sok­sok helyen átlyukasztották, ezért a hátoldalról foltokat ragasztottak a képre. A felfeszített állapotnak köszön­hetően csak revitalizálni kellett az eredeti kötőanyagot egy kis halenyv hozzáadásával, s így az oxidálódott lakkréteg eltávolítása után láthatóvá vált az eredeti pigmentréteg és a többi Senser képhez hasonlatos fes­tészeti kvalitás, egyszerűbb háttérmegoldással. A hor­4. kép. Ismeretlen mester: Szent Vendel. Apafin, magán­tulajon. Olaj, vászon. 188x108 cm. 1748 k. Fotó: Korhecz Papp Zsuzsanna 222

Next

/
Thumbnails
Contents