Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Barokk művészet
Omnis creatura significans A oltárképen a szekrény kulcsát itt Szűz Mária kapja a másik két ábrázolástól eltérően, ahol a Kisjézus azt nagyanyjának nyújtja. A mű értelmezésénél érdemes ismét az imádságos könyv előszavában idézett Trithe- mius-szövegre utalnunk: „E Tárház (...), a’ Szent Lé- lektuel betoeltetett szekrén (...) MÁRIA (...) mocsok nélkuel fogantatás - s- Isteni Anyaságnak méltóságával foellyeb való mindeneknél; a’ magtalan ANNA Asz- szony méhében, mint valamely szekrényben bé-re- kesztetett; (...) MARIA, (...), az emberi váltság- nak kúcsa.” (Kiemelés tőlem R. A.) A kvalitásos festmény elkészülésének időpontját, mesterét nem ismeijük. De az feltételezhető, hogy a festő vagy a megrendelő, a mű programadója ismerte az imádságoskönyv szövegét és ábrázolását. Kisdy Benedek címere és a kassai oltár A faragott oltárkereten azonban egy másik díszes címer is látható. Címerképe követ emelő darut ábrázol, a sisakdíszt mitra és pásztorbot koronázza, körirata: „Benedictus KISDI Episcopus Agriensis.” Kisdy Benedek (Szécsény, 1598-Jászó, 1660) egri püspök, Heves megye főispánja a katolikus restauráció korszakának egyik vezéregyénisége volt. Elszegényedett nemesi családból származott. A nagyszombati, majd a bécsi jezsuita kollégiumban tanult, 1619-1622 között a római Collegium Germanicum Hungaricum hallgatója. Hazatérte után szentelték pappá, Pázmány Péter érsek udvari káplánja lett. 1624-től pozsonyi, majd esztergomi kanonok. 1644-től szerémi, majd váradi püspök. 1648-ban egri megyéspüspökké szentelik. 1648-60 között jászói prépost. Eger török megszállása miatt az egri püspökség és káptalan Jászón működött a 17. században. 1650-ben Kisdy irányításával költözött át a káptalan Jászóról Kassára.^ Az istentiszteletek megtartására az egykori Ferenc-rendi zárdatemplom szentélyét kapták meg, valamint a két sekrestyét, a tornyot és a templom udvarán kijelölt temetőhelyet. A ferencesek is visszatértek ekkor a városba, ők a templom melletti Paduai Szent Antal kápolnában miséztek. A templom hajóját katonai szertár foglalta el ekkor. A szentélyt a Boldogságos Szűznek, mint mennybevitt Istenanyának tiszteletére szentelték fel. Kisdy püspök a káptalannak főoltárt és szószéket, III. Ferdinánd pedig egy mellékoltárt, orgonát és két harangot ajándékozott. A püspök mecenatúrája segítségéveljelent meg 1651-ben a Cantus Catholici katolikus imádságoskönyv, 1657-ben 40 ezer tallérral megalapította az „Akadémiát,” 1659-ben 20 ezer tallért, házat és birtokot adományozott a papnevelő intézetet létrehozására. I. Lipót 1660-ban augusztusában adta meg az egyetemi rangot a kassai jezsuita főiskolának, melyet ez év őszén avattak fel. De az alapító főpap ezt már nem érhette meg, június 22-én hunyt el. Végakarata szerint az általa felállíttatott főoltár előtti kriptába temették el.'>41665-ben nyílt meg a jezsuiták vezetésével a „Seminarium S. Ladislai Kisdianum.” A kuruc harcok, vallási viszályok miatt a teljes templomot csupán 1689-től tudták használni a Ferenc-rendiek, bár már 1668-ban I. Lipót a templomot összes tartozékaival a Megváltóról nevezett provincia tagjainak adományozta.*s 1707-ben Rákóczi fejedelem is idejárt imádkozni a nagyoltár előtt. 1709-ben a templom restaurálására jótékony adakozás indult meg. A munkálatok elkezdését az 1709-10 között dúló pestisjárvány akadályozta. A sok hányattatást megért középkori templom felújítására végül 1714-1724 között került sor. A ferencesek kassai történetét feldolgozó 1759-es írás a Szűz Mária Mennybevétele templomban 9 oltárt említ.16 A főoltár, amelyet Kisdy Benedek 1657-ben adományozott a szószékkel együtt, a templom titulusának megfelelő témát jelenítette meg. Ott látható címere is 1759-ben. A szentélyben található még a János evangélista tiszteletére szentelt oltár és egy megégett Mária-kép köré emelt oltár. A hajóban a következő oltárok álltak: I. kápolna Szent Ferenc-oltár. II. Nepo- muki Szt. János-oltár III. Szent Kereszt-oltár Bal oldalon I. Pádovai Szent Antal-oltár II. Szeplőtlen Fogantatás-oltár III. Szent Anna oltár „in III. S. Annáé Venerationi Sacrata.” Azaz az oltárkép 1759 előtt készült. Wick Béla publikációja szerint az oltár Olasz László császári és királyi tanácsos ajándéka.'7 (Bár a mai oltárképen M. A. D. monogram olvasható a címer alatt, talán mégsem ugyanarról az oltárképről van szó?) Számos további kérdés merül fel. A Szent Anna-kép és az oltárarchitektúra összetartozik, egyidős? Akkor miért van két címer? Az oltárarchitektúra eredetileg az egykori főoltárhoz tartozott, ezért van rajta Kisdy címere és később kerültek bele az új festmények? Az is lehetséges, hogy a nagyrabecsült, jeles főpap címere elkerült eredeti helyéről és egy másik oltáron őrződött meg. Különös, hogy a mai oltár felépítményének a tetejét Szent Mihály alakja koronázza (attribútumai elvesztek) és az oltárképen is megjelenik, mint égi közbenjáró szent. A két oltár hosszú ideig együtt volt látható a templomban, de ma már nem ismeijük az egykori Boldogságos Szűz mennybevétele-főoltárt. A középkori Szent Mihály templom (szentélye) a 17. században, 1650-ben kapott más titulust az egri kanonokok idején, majd a 18. század második felében ismét változás történt. Paduai Szent Antal tiszteletére szentelik fel a templomot és a zárdát a ferencesek 1764- ben, amikor a templomot ismét átépítik, felújítják. Kicserélik a régi főoltárt is, áthelyezik máshová. A franciskánus szerzeteseket és templomukat azonban további balsors üldözte. 1779-ben tűzvész tört ki, a templomtető is meggyulladt. Leomlott az óratorony, átszakítva a mennyezetet. Megolvadtak a harangok.18 II. József rendelete nyomán 1783-ben eltörölték a ferences harmadrendet, 1787-ben megszüntették a kassai franciskánusok konventjét. A Ferenc-rendiek elhagyták a várost. Kolostorukat szeminárium céljára alakították át. Az 1808-as Canonica Visitatio 12 oltárt említ, köztük a Szent Anna-oltárt és a Boldogságos Szűz nagyobb oltárát. Feltehetően utóbbi lehetett az egykori főoltár. A templom a napóleoni háborúk ide202