Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Barokk művészet
Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára jén katonai raktár lett. A katonaság 1817-ben távozott, igen rossz állapotban hagyva maga után a berendezést. Az 1820-as, 30-as években nagyszabású restaurálás zajlott. Ekkor készült a jelenlegi főoltár.1? A templomot 1886-ig a kassai görög katolikusok használták. Az egykori franciskánus templom berendezésének sorsa meglehetősen hányatott volt. Az oltárral kapcsolatban felmerülő kérdésekre csupán további alapos levéltári, stíluskritikai és restaurátori vizsgálatok alapján lehet valószínűleg választ kapni. Úgy véljük, hogy maga az oltárfestmény a 18. század első felében, dereka táján készülhetett egy szárazabb stílusú mester ecsete nyomán. Az viszont bizonyos, hogy a szent családi körben megjelenő Mettercia-ábrázolásnak kitüntető figyelemét szenteltek, feltehetően kegyképként tisztelték, amit a Szűz Mária és Szent Anna fejét övező ötvösművű kegykorona jelez.20 Jegyzetek 1 (Szabolt Ferenc): Az ISTEN Mindenhatóságának Tárháza, az az SZENT ANNA Boldogságos SZŰZ MARIA édesAnnyának TISZTELETI. Főképpen a Magyar Országban hozzája lévő régi, és buzgó áitatosságának öregbítésére meg-nyittatott. Bécs, Heyinger András, Nagyszombat, Akadémia (1708) 164.; Ridovics Anna: AZ ISTEN MINDENHATÓSÁGÁNAK TARHÁZA.. Szent Anna barokk kori tisztelete és ábrázolásainak ikonográfiája egy korabeli imádságoskönyv tükrében. I. In: Ars Hun- garica. Tanulmányok Szilárdfy Zoltán 60. Születésnapjának tiszteletére. 1997/1-2. XXV. évf. 247254. 2 A bécsi kiadásából két példány ismeretes (Egyetemi Könyvtár RMK I. 435/III, OSZK RMK I. 1743b), a nagyszombatiból egy (Egyetemi Könyvtár RMK I. 439/a). Hiányos példányok. A könyvvel foglalkozó szakirodalomból: Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából. I-II. Budapest, 1977. II. 111-112, 114-115.; Knapp Éva - Tüskés Gábor: Graphische Darstellungen in den Publikationen barockzeitlichen Bruderschaften. In: Zeitschrift für Kunstgeschichte. 52. Band. 1989. 3. 353-372; Knapp Éva: Iroda- lomkínálat és művelődési program a barokk kori társulati kiadványokban. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1990.; Knapp Éva: Pietas és Literatúra. Irodalomkínálat és művelődési program a barokk kori társulati kiadványokban. 2001. 133- 134, 144,179; Ridovics Anna: Szűz Mária fogantatásának, gyermekségének ikonográfiájához (Bölcsészdiploma, ELTE BTK Művészettörténeti Tanszék) Budapest, 1990.; Ridovics 1997.; Ridovics Anna: AZ ISTEN MINDENHATÓSÁGÁNAK TÁRHÁZA azaz Szent Anna magyarországi tisztelete és ábrázolásainak ikonográfiája egy jezsuita imádságoskönyv metszeteinek tükrében I-II. (PHD disszertáció, ELTE BTK Művészettörténeti Tanszék) Budapest, 2000. Knapp Éva—Tüskés Gábor: Populáris grafika a 17—18. században. Budapest, Balassi Kiadó, 2004.159.171-172. 3 Az előképekről és a metszetek nyomán született festményekről bővebben: Ridovics 2000.; Ridovics Anna: „Óh dicsőséges Szent Anna asszony, mi üdvösségünknek nemes gyökere” Adalékok Szűz Mária szeplőtlen fogantatásának barokk ikonográfiájához. In: Maradandóság és változás. Művészettörténeti konferencia Ráckeve, 2000. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet-Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Budapest, 2004. 177- 194.; Ridovics Anna: Mária bölcsője. Adalékok „Mária születésének” barokk ikonográfiájához. Tanulmányok Rózsa György tiszteletére. Szerk. Basics Beatrix. Magyar Nemzeti Múzeum. Budapest, 2005.19-23. 4 Az 1708-as kiadások ismert példányai hiányosak, kevesebb metszet van bennük. De a szövegből és a későbbi kiadás képanyagának ismeretében arra következtetünk, hogy a korai kiadásokat is 14 metszet illusztrálhatta. Az Egyetemi Könyvtár és az Országos Széchenyi Könyvtár 1708-as bécsi kiadású köteteiben napjainkra már eltérő az illusztrációk száma. 12 metszet van az Egyetemi Könyvtár példányában. (Bár Knapp Éva írásaiban mindig csupán 11 metszetet említ.) — A Szent Anna életét illusztráló 9 metszet, 1 csodatétel, valamint az első részben a zsolozsmák szövegét bevezető Szent Anna oktatja Máriát- ábrázolás és a 2. rész előtt, a kilenc keddi ájtatosság bevezetéseként a Szent Anna-kéz. Hiányzik a címlapelőzék kulcsos Met- terciája és a búcsújáróhelyet bemutató ábrázolás. 3 metszet maradt meg az OSZK példányában — Szent Anna-kéz, Szeplőtlen Fogantatás, Mária születése. Az Egyetemi Könyvtár nagyszombati kiadású példányában 10 rézmetszet található. (Itt is hiányzik a címlapelőzék, mivel egy egész levélnyi hiány van a kötet elején. így nincs benne a Metter- cia, a Szent Anna-kéz és Szent Anna oktatja Máriát- metszet, valamint a búcsújáróhely ábrázolása.) A metszetlapok egy oldalon nyomottak és a következő lap számát viselik. így bárhonnan kiemelhető az illusztráció anélkül, hogy az a szöveg és a számozás sorrendjét megbontaná. A szöveg többször is konkrétan utal a kísérő képanyagra. Ridovics 2000.; Knapp 1990.; Knapp 2001.179.; Knapp 2004. 171. Knapp Éva szerint a teljes ciklus a korai kiadásban eredetileg 12 metszetből állhatott. 5 Ridovics 2000. 90; Knapp 1989. A metszetek mesterének feltételesen Matthias Greischert tartja; Knapp - Tüskés 2004.159. A kvalitásos metszőt valószínűleg a mecénás Esterházy Pál által is foglalkoztatott külföldi mesterek között kell keresnünk. 6 A Mettercia-, azaz Szent Anna harmadmagával ábrázolásokat a 15. század végétől, a ferences IV. Sixtus pápa rendelkezései nyomán, aki a Szeplőtlen fogantatás tanának támogatására a Metterciák előtt elmondott imaszöveghez búcsúkiváltságot fűzött 203
