Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Barokk művészet
Omnis creatura significans Különlegességnek számít a szombathelyi ferencesek refektóriumának bejárati festett kőfaragványa. Az 1762-ben készült, eddig nem publikált rokokó relief felirata „Dispersit dedit pauperibus — A szegényeket élelemmel látja el” a 111,9 zsoltáridézet ugyancsak illik az éhes-szomjas barátok ebédlőjéhez adakozó védőszentjük kompozíciójával.6 A már említett lábmosó szeretet kitűnő képi megfogalmazása Raphael Sadeler a BAVARIA SANCTA 1625-ös kiadványában megjelent rézmetszete.7 Gyűjteményem szép példányának festői másolata a Nagyházi Galéria árverésén flamand mester műveként szerepelt.8 Valódi különlegességnek számít a mátraszőlősi plébániatemplom 1669-ben festett főoltárának táblaképe. Az allegorikus ábrázoláson Szent Erzsébet hétszeresen fordul elő, mint az irgalmasság cselekedeteinek megszemélyesítője. 9 Szent Erzsébet monumentális jelenség Sebastian Ricci pármai oltárképén (3. kép). Az özvegy őrgrófnő a származására és császári kérőjére utaló koronát majd’ kiejti jobbjából, inkább Szent Ferenc köpenye és kordája után nyúl, felcserélve az evüági javakat a krisztusi aszkézis kincseire.10 Nem közismert hagyományra világít rá gyűjteményem egyik 18. századi grafikai lapja. A színezett francia fametszet feltűnően nagy köpenyben ábrázolja a Magyar Királylányt. Nyilván itt a köpeny-ereklye kultusza és legendája öltött formát. E szerint Erzsébet halála előtt környezetének ajándékokkal kedveskedett. Egyik társnőjéhez így szólt: „Neked hagyom a köpenyemet (mantellum). Ne azt nézd, hogy már kopott is meg használt is...” A társnő halála után a köpeny Er3. kép. Sebastiane/ Ricci: Magyarországi Szent Erzsébet. Parma, Marchi. Vászon, olaj. 1706-1708 zsébet sógorához, Thüringiai Konrádhoz került, akit a Német Lovagrend nagymesterévé választott. Később a szent ruhát az ereklyegyűjtő ferences harmadrendi Szent IX. Lajos francia király szerezte meg. Szent Erzsébet köpenye átvészelte a francia forradalmat, a párizsi kommünt, évszázadokig a ferencesek őrizték, a 20. században a kapucinusok kolostorába került eredeti 13. századi ládájában a kékesszürke textil ereklye.11 Szent Erzsébet másodlagos ereklyéi közül ez tekinthető a leghitelesebbnek. A számos Szent Erzsébettel kapcsolatos ruhaereklye, melyek közül egyet az utóbbi időkben szülőhelye, Sárospatak is magáénak tudhat, az egyéb használati tárggyal együtt tudományos feldolgozást nyert. Assisi Szent Ferenc ruha és korda átadásának epizódját örökíti meg Johann Caspar Guttwein (1669- 1694) 1690 körüli gyűjteményemben őrzött rézmetszet illusztrációja, melynek allegorikus motívumait Johann Paul Vogel tervezte és rajzolta meg.12 E korabarokk kompozíció prototípusát egy marburgi zarándokjelvényen látni a 14. századból. Az egész világon, mindkét földtekén eltelj edt harmadrend patrónájaként közbenjárását és megdicsőülését látjuk a Német Lovagrend bécsi templomának főoltárképén. Tobias Pock 1667-ben a szerzetesi szerénységgel térdre boruló Erzsébet mennyei fogadtatását festette meg. A Menny Királynéjának térdén álló gyermek Jézus égi koronával jutalmazza a fejedelemasszonyt, aki érette minden jogáról és javadalmáról lemondott. Szent Erzsébet megdicsőülésének impozáns ábrázolását az id. Johann Cymbal 1749-ben festette meg a bécsi Erzsébet-apácák templomának főoltárán. Paul Troger a pozsonyi Erzsébet-apácák templomának főoltárképén a feszület tövében imádkozó Erzsébetet festette meg, aki a szenvedő Krisztusból merített erőt a reá bízott szenvedők vigasztalására. Ugyanezt a témát tanítványa, Franz Anton Maulbertsch is megfestette egy színvázlatán, amit a Pannonhalmi Képtár őriz.13 Az utóbbiakon a feszület dominál, ugyanis a keresztre feszített Krisztus Király Erzsébetnek gyermekkorától kezdve utolsó leheletéig a Mindene volt. IX. Gergely pápától ajándékba küldött mellkeresztet tisztelik az ún. 1400 körüli Erzsébet-keresztben Szent Benedek Andechs-i monostorának kincstárában. x4 Legkorábbi ábrázolásai közé tartozó königsfeldeni színes üvegablakon szintén keresztet emel magasba. Számunkra mégis a váci barátok oltárképe a legfontosabb. A város harmadrendjének magyar társulata 1761-ben Pesten festtette 200 rhénes arany forintért.i3 A társulat mintegy kegyképként tisztelte, ennek emléke, a Szent Erzsébet fején a ma is látható aranyozott ezüst korona. Eddig ismeretlen 18. század végi provinciális festményre találtam a szabadkai ferences rendház folyósólyán. A medálok képmásai lent középen Szent Erzsébettel a Ferenc-rend női szentjeit ábrázolják.16 Ritka attribútummal rendi habitusban látjuk gyűjteményem egyik 18. századi rézmetszetén. Előtte tálon 194
