Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Barokk művészet
Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára xix.tV.i 4. kép. Klauber testvérek: Szent Erzsébet kártyajátéka szegényei megsegítésére. München, Staatsbibliothek. Papír, rézmetszet. 1750 körül egy hal fekszik, amely a halála utáni egyik csodás legendát idézi.!7 Közismert 1734-ből a velencei Giovanni Battista Pit- toni ugyancsak a Német Lovagrend számára festett oltárképe. A kompozíció változata tézislapra is rákerült Johann Christoph Winkler rézmetszetén. A nyilvános egyetemi vitára 1769-ben a gráci dominikánusoknál került sor.18 Változata Dániel Gran oltárképe a bécsi Karlskirchében, amely a császárné névadójának állít emléket. Az alamizsnát osztó Magyarországi Szent Erzsébet Esterházy-gyűjteményből származó egyik színvázlatát a Szépművészeti Múzeumban láthatjuk Budapesten. A pénzosztás jelenetén az alabárdos testőrök és szelíd hozzátartozók kísérete között többen magyar viseletben mutatkoznak. Pittoni és Gran kompozícióinak sajátos, változata látható az erdélyi Erzsébetváros örmény templomának főoltárképén, amely annyiban már Mária Teréziát is idézi, hogy mellette a gyermek II. József magyarruhás figurája is látható a „vitám et sanguinem” történelmi jelenetek mintájára.>9 Az a tévedés, miszerint az utóbbi művek Szent Erzsébet unokahúgát, a portugálok által Izabellának nevezett királynéjukat ábrázolná genealógiai és kultusztörténeti érvekkel cáfolom. Amint a Karlskirche a császár patrónusának, úgy az oldaloltár feleségének, Bra- unschweig-Wolfenbüttel Erzsébet Krisztina névadójának állít emléket, aki 1707. május 1-én a Szent István király kultuszáról nevezetes bambergi dómban katalizált, ismerve a thüringiai őrgrófnő életét.20 Székesfehérvárott, 1775-ben a későbbi székesegyház egész főoltárát Mária Terézia emeltette. A szobrok és domborművek a saját, valamint anyjának és első, illetve hatodik gyermekének védőszentjét, Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolják. Rubens Szent Ildefonso-oltárán Habsburg Izabella Klára hercegnő, kinek félje Portugália alkirálya is volt, térdelő alakját nem az Isabelnek hívott portugáliai Erzsébet, hanem az Árpád-házi pártfogolja, kezében rózsákat, koronát és könyvet tartva. A festmény három évvel a portugál királyné kanonizációja előtt, 1632- ben készült el.21 Azt a tényt, hogy Mária Terézia egyenes ágon Árpád nemzetségéből származott előítéletekkel manipulált történetírásunk általában elhallgatja. A Szent Erzsébetet tisztelő Árpádházi Mária menye a nápolyi Habsburg Clementia, az ő fia Károly Róbert, unokája pedig I. azaz Nagy Lajos magyar király.22 E származás tudatában Mária Terézia jogosan igényelte az elődei által használt „apostoli király” címet, amely privilégiumot XIV. Kelemen pápa szentesített számára.23 A Szent István-rend alapítása 1764. május 5-én, Li- pót főherceg születésnapján megkoronázását jelentette a magyar uralkodónő önérzetének, díszmagyarba öltözve, családja és az ország zászlósurai körében.24 A rend nagymestereként a kereszt volt az egyetlen ékszer, amit özvegyi gyászruháján a szíve fölött viselt. Mennyire találó az egyik legnépszerűbb imakönyv, a Vörösmarty költeményből ismert „Szegény asszony könyve” a Királynő városában, Pozsonyban kiadott Rosáskert kifejezése, amikor Szent Erzsébet asszonyt így köszönti: „Oh te igazi Apostoli özvegy!”25 Ebben a lelkiségi kontextusban érthető, hogy negyvenéves uralkodása idején kialakult, az az egyedinek mondható, sajátos ikonográfiái típus, amely a számos gyermekéről és szegény népéről gondoskodó anyát és királynőt Szent Erzsébet alakjába öltöztette.26 A szegényeken könyörülő Királylány modelljét több festő az uralkodónő pozsonyi megkoronázása kapcsán készült, egészalakos portrékban látta meg. Az egyik Martin van Meytens 1741-ben festett képmása, amely Eszterházán a hercegi kastélyban függött, a másik pedig Schmidelly Dániel pozsonyi fesztő egy évvel későbbi portréja, ami Meytens után készült. Az oltárképek többnyire nem tekinthetők valódi rejtett képmásoknak, inkább csak Mária Terézia típusát követik. Általa is igen tisztelt ősi rokonát Szent Erzsébetet, az ő hajviseletével és ünnepi ruházatában jelenítik meg. A Klauber testvérek Annus Sanctorum című Mária- tisztelő Szentek képsorának egyik lapja egy különleges egyedi kompozícióval mutatja be Mária Terézia típusában az Irgalmasság Szentjét (4. kép), ahol Erzsébet udvarhölgyei társaságában Szűz Mária tiszteletére kártyajátékot folytat, hogy szerencsés nyereményét szegényeinek szétosztva a mennyek országa javára kamatoztassa. A Szent Szűz felhő koszorúból tekint alá az asztaltársaságra, palatáblára jegyezve a jótékony játszmák számát. A téma profán változatát a Magyar Nemzeti Múzeum egy 1751-ben készült akvarellje őrzi, me195
