Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Barokk művészet
Szilárdfy Zoltán Sajátos típusok Árpádházi Szent Erzsébet barokk ikonográfiáj ában Az egész világon ismert, leghíresebb magyar szent barokk kori ikonográfiája leolvasható az ő 1249-re elkészült marburgi ereklyetartó-ládájának nyolc domborművéről. A jelenetek közül képtípussá szilárdultak a derekán ferences kordával alamizsnát osztó, az éhezőket etető, a beteggyámolító alakja, a nyomorultakon pedig, amint a lábmosó szeretetet gyakorolja. A reliefeknek megfelelően ezen témák a Szent Erzsébet-dóm egykorú festett üvegablakain is láthatók.1 Mintha csak az általa is a zöldcsütörtöki liturgiában évente hallott lábmosási himnusz refrénje visszhangzana „Ubi caritas et amor, Deus ibi est — ahol szeretet és irgalom van, ott az Isten.” A következő évszázadban kialakult gazdag képciklusok szintén attribútumaival meghatározható típusokká redukálódtak, gondolok itt a rózsa és az olajos kancsó jelképeire. Mindezeket a barokk művészet sajátos előadásmódján a legkülönbözőbb műfajokban tálja elénk. A manierizmustól a rokokón át a klasszicizmusig a reprezentáns egészalakos portréktól kezdve a színpompás, mozgalmas jelenetek váltakozása a tridentínumi reform-katolicizmus ihletésében variálja a korábbi témákat. A következőkben bemutatok ezekből néhány jellegzetes alkotást, míg előadásom végén rátérek a Habsburg Birodalom igazán egyedi Szent Erzsébet- ábrázolásaira. Magyarországon elsőként a kanonizálás után, vagy a rákövetkező évben a győri ferencesek szentelték 1. kép. Ismeretlen festő: Adakozó Szent Erzsébet. Kassa, Kelet-Szlovákiai Múzeum (Kosice, Vychodoslovenské Muzeum) Domborított vörösréz-lemez, olaj. 1661 templomukat a Szent Ferencet követő Árpádházi királylány tiszteletére. A kultusz kései emléke a gróf Esterházy Pál nádor által felkarolt egykori franciskánus templom elegáns Szent Erzsébeté, melynek hazai mesterét az 1675-80-as évekre datálják.2 A mai napig Szent Erzsébet nevét és tiszteletét hirdető páratlan gyújtópont a Kárpát-medencében Kassa városa, ahol már 1238-ban a szegények korháza mellett temploma állt és a város pecsétjére az alamizsnát osztó Szent Asszony alakját vésték.3 Az itteni számos művészeti emlék közül megragadott egy 1661-ből való, vörösréz domborítású, latin feliratos epitáfium, amellyel Harth János kassai nemes felesége, Peldmacher Margit emlékét hirdeti. A pompás korabarokk keret középmezején Szent Erzsébet erszényéből pénzt hullat az előtte térdelő ruhátlan koldusnak (1. kép). A kompozíció eddig ismeretlen változata a most megnyilt szatmárnémeti Meszlényi Gyula Egyházmegyei Gyűjteményben tekinthető meg. A festményen Szent Erzsébet előtt hódoló, alamizsnát váró magyarruhás nemesben a donátort feltételezem (2. kép).4 Aszepességi származású jeles prágai szobrász, Ferdinand Maximilian Brokoff Hradzsinban álló karcsú Mária-oszlopának lábazatára főúri magyar viseletben, fején a Szent Koronával alkotta meg a fonott szakajtójából kenyeret nyújtó Szent Erzsébetet (1725-28).5 2. kép. Ismeretlen festő: Árpád-házi Szent Erzsébet előtt hódoló magyar nemes. Szatmárnémeti, Meszlényi Gyula Egyházmegyei Gyűjtemény (Satu Maré) Vászon, olaj. 1680 körül 193
