Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára 2. kép. Somorja református templom, a boltozat záradéki része a repülőbordákkal. Fotó: Szőke Balázs borda-elemekkel is kötésben van, így a boltozat azon ritka emlékek egyike, amelynél mindkét megoldás egyszerre látható. Szerkezetileg a somoijai boltozat középrészével a pozsonyi Szent Anna-kápolna boltozata rokonítható, ahol a Somoiján beépített térgörbeborda- elemekkel megegyező állású, de nem térgörbe vezetésű bordaelemeket kapcsoltak a szintén a boltozat vezérgörbéjéhez illeszkedő ívű gerincbordákhoz, amely szerkezet így egységesen teherhordóként működik. Somoiján tehát a pillérek közötti ívelt oldalú négyzetes mezők a boltozati bordaváz részei és a süvegfelületek formája is ehhez igazodik, tehát a térgörbebordás részen is teherhordó lehet a bordaváz. Az oldalfalakhoz kapcsolódó rész repülőbordás kialakítása inkább a virtuozitásra törekvés eredménye, mint szerkezeti kényszer szülte megoldás. A boltozat keleti részének a diadalívhez igazodó kialakítása a kéthajós terek elterjedt formáját mutatja, amely hasonló a 15. századi szepességi templomok megegyező részeihez, de azoktól eltérően nem váltóboltozat, hanem egy félszakaszos hálóboltozat. Ennek közbülső csomópontjai a keresztboltozati rész záradékai fölé emelkednek. Ezen a részen nincsenek térgörbeborda-elemek a szerkezetben. A somoijai boltozat 1521-es építésének idején az itt használt építészeti megoldások már régebbről ismertnek számítottak, hiszen Bécsben és esetleg Pozsonyban is már a 15. század közepétől épültek ilyen szerkezetek. Pozsony közvetlen mintaadó példája ebben az esetben nyilvánvaló. Építésének korában a somoijai boltozat kivételnek számít, hiszen nem egy csillagboltozat vagy hálóboltozat bordavázának módosításával, hanem egy olyan keresztboltozatos térrendszer gazdagításával keletkezett, amelynél a boltmezőket elválasztó hevedereket a boltozati bordákéval azonos profillal és méretben építették. Ezeknek a teret boltmezőkre tagoló hevedereknek / bordáknak a megszakítását adó négyszögletű mezőknek az oldalait formálták alaprajzi vetületben is ívesre. A szerkezeti szempontból ez az egyik legegyszerűbb boltozat, egységes rendszerbe foglalva mégis az egyik legkövetkezetesebb és legegységesebb teret alkotja. A pozsonyi Szent Már- ton-templom hosszházának építése idején a háromhajós csarnokterek már igen eleijedtek voltak. A hajókat elválasztó hevederek elhagyása és a három hajót egységbe foglaló különböző boltozattípusokból alkotott, de szerkezetileg egybeépített összefüggő boltozatok építése azonban rendkívül korszerű gondolat volt.16 A viszonylag egyszerű, de egységes megszakítatlan boltozattá összekapcsolt elemekből felépülő tér egyik késői, de igen reprezentatív példája a schnee- bergi Sankt Wolfgang-templom, amelynek három egységes méretű boltszakaszból felépülő hajóját teljesen egységes boltozat fedi Somorjához hasonlóan. Hasonló lehetett a miskolc-avasi templom boltozatrendszere is. Ennek a térkoncepciónak az alkalmazása a korban nem volt egyértelmű, az ilyen épületekkel egy időben hagyományosabb, a hajókat és boltozataikat egymástól hevederívekkel elválasztó térlefedések is épültek. A somorjai építkezés idejére ez a térforma általánosan elteijedtté vált, azonban Somoiján egy, ebben a korban már régen divatjamúlt térkoncepcióra, a két középpillérrel megtámasztott kéthajós térre alkalmazták. A kéthajós terekkel kapcsoltban megjegyzendő, hogy osztrák és cseh területen a késő gótikában 1500-ban is előfordulnak ilyen épületek. >7 Ezek azonban sok esetben a korábban megkezdett építkezések eredményének is tekinthetőek, ahol a korábbi kéthajós tér kapott késő gótikus boltozatot, vagy sok emléknél az eredeti egyhajós templomot kettőzték meg.18 Ezeknél a szentély aszimmetrikus elhelyezése mutatja a későbbi beavatkozás tényét. A korabeli Magyarországon azonban ez a tértípus szinte ismeretlen. A korábbi, 15-16. századi építkezések — elsősorban a Sze- pességben és Északkelet-Magyarországon — a szomszédos lengyelországi építészet hatását mutatják, de ez a tértípus cseh területen is rendkívül kedvelt volt a kor3. kép. Somorja református templom, a hajó boltozatának számítógépes rekonstrukciója. Szőke Balázs 161
