Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Omnis creatura significans banJ9 Az épület adottsága mellett más háromhajós, egy- hajós, vagy behúzott támpilléres boltozott tér építése is lehetséges lehetett volna. A kéthajós, középpilléres kiépítés az építők, építtetők tudatos döntése lehetett, amelynek eredménye a korban szokatlan középpilléres tér és a legkorszerűbb, egységes boltozatrendszer eredője lett. Ebben az esetben nemcsak a pozsonyi előkép másolásáról beszélhetünk, hanem annak a már álló épület nyújtotta adottságok szerinti újragondolásáról, amelynél a boltozati rendszer következetes használata még a téralakítást is befolyásolhatta. Jegyzetek 1 Prokopp Mária: Somorja középkori temploma. Somoija, Méry ratio, 2005. 2 Böcker, Johann Joseph: Architektur der Gotik Wien. Pustet Anton Verlag 2005. Ilyen, a falbordákra lefutó térgörbeborda van még a kompozícióban: Bécs, a dóm hosszházboltozatán, illetve a Braunau am Inn-i plébániatemplom főhajójában. A bécsi boltozatok tervein: 16.863. sz. 1460-1465 körül. 3 Böcker, 2005. A bécsi páholyrajzok között a pozsonyival egyező tervek: 16.925. sz. 4 Prokopp, 2005. A somorjai boltozat a pozsonyihoz képest lényegesen későbbi, 1521-ben épült. 5 A gerincborda használata a közép-európai gótikában nem elterjedt. A korabeli Magyarországon a csütörtökhelyi Szapolyai-kápolna alsó terének boltozatánál használták, egy egyszerű sorolt rom- buszháló-boltozat gerincénél, szerkezeti szempontból feleslegesen. 6 Böcker, 2005. A sopronival megegyező rendszerű boltozatok rajzai: 16.879. sz. és 16.908. sz. 7 Fabini, Hermann: Atlas der siebenbürgisch-sächsischen Kirchenburgen und Dorfkirchen. Hermannstadt - Heidelberg, 1999. 499-500. 8 Ugyanolyan arányú alaprajzi vetület mellett a három boltozat bordarácsának alaprajzi vetülete közel azonos. Néhány borda irányának változása azonban a térbeli felépítésben olyan változásokat eredményez, hogy a boltozattípus altcsoportokra történő bontása feltétlenül indokolt. 9 Fehr, Götz: Gotik in Böhmen 196g. Hrsg. Karl M. Swoboda. Munich, 1973. 332-333. 10 Aperneggi boltozaton: az első boltszakaszban és a második felében, valamint a negyedik boltszakasz felében, az ötödikben és a hatodik felében, amelyhez a nem térgörbebordás poligon kapcsolódik. Itt ugyanúgy, mint Siklóson csak a záradékhoz kapcsolódó bordákat hajlították alaprajzi vetületben is ívesre. A második boltszakasz második felét, a harmadik boltszakaszt és a harmadik boltszakasz első felét egy nyolcágú térgörbebordás záradéki mezőhöz torzították, ahol a záradék alatti bordához kapcsolódnak két szinten térgörbeborda-szakaszok. 11 Búzás Gergely: Megjelenés alatt. 12 Soupis Památek historickych a uméleckych u Království Ceském. XLI. Politicky Okres Krumlovsky. 1918. F. Mares a J. Sedlaóek. 94-95 és 457-459. 13 Böcker, 2005. 17.000. sz. (1515) és 17.011. sz. (1515) 14 Laier-Beifuss, Katerina: Spätgotik in Würtem- berg. Michael Imhof 1995.182. 47. fig. 15 A boltozattípus rendkívül elterjedt: Krems, piarista templom; Maulbronn, ciszterci kolostor, könyvtár; Alpirsbach, kerengő. 16 A teljesen egységes háromhajós, hosszirányú hevedersor nélküli boltozott tereknek számos példája van, mint Berethalom, Muzsna, Segesvár- Hegyi-templom. Ezek az 1510-es évek utáni építkezések során kapták boltozataikat. A délnémet és a csehországi késő gótikában egyaránt fellelhető a hevederes elválasztású és a hevederek nélküli egységes boltozató terek építése. A két megoldást párhuzamosan használták egyazon terület építészetében is. 17 Soupis Památek, 1918. 67-71,122-123. 18 Például: Dehio-Handbuch: Die Kunstdenkmäler Österreichs: Kärnten. Anton Schroll 2001. Wien 47. Baldramsdorf (utólagos bővítéssel); Dehio- Handbuch: Die Kunstdenkmäler Österreichs: Salzburg Stadt und Land. 1954. Tiffen, 68. Dienten. 19 A magyarországi kéthajós terekről: Cabello, Juan: A tari szent Mihály templom és udvarház. (Művészettörténeti füzetek 22.) Budapest, 2002. 40- 43., valamint: Krcho János - Szekér György: Adalékok a kassai ferences templom középkori építéstörténetéhez. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Szerk. Haris Andrea. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994. Vaults with Curved Ribs: A Case Study One of the special structural solutions of late Gothic vaults is the use of ribs on the vault that are bent both vertically and horizontally. These were built into the rib frames of Lieme vaults and net vaults. In most cases bent ribs were built into the structure between the intersections of the ribs, barely modifying the original conception and the technical features of the vault. The elements of the rib were mostly used close to the ridge of the vault, at the head. Such are the sanctuary vault of the Franciscan church at Andocs or the vault of the Virgin Mary of Snow church in Selmecbánya (Banska Stiavnica, Schemnitz). The vault-systems of the naves of St Martin’s Cathedral, Bratislava (Pozsony, Pressburg) and of the Reformed church of Somorja (Samorin, Sommerein) have different structures. In Bratislava, the side naves have cross vaults, the main nave has a simple net vault (Parallelrippengewölbe). The church at Somorja has two naves, covered with cross vaults. These vaults were built with the ribs bending on the archivolts, which have the same profile and size as the ribs themselves. The bent ribs show the influence of St Stephen’s Cathedral, Vi162
