Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Antik és középkori művészet

Omriis creatura significans

14 Héjjné Détári Angéla: A Szent Bertalan templom kincstár. In.: Heves megye műemlékei III. Bp., 1978. 81-113. [továbbiakban Héjjné Détári 1978] 81. p.

15 Egri Érseki levéltár, Egyházi Levéltár [továbbiakban EÉL EL] 3485. Canonica visitatio 1810.4,5, 7, 8,9,10.

16 Héjjné Détári 1978 81. p. A feliratok ismertetésére itt nincs mód, ezeket Héjjné Détári Angéla pontosan közli az ötvösművek fotóival együtt.

17 Fritz, Johann Michael: Goldschmiedekunst der Gotik in Mitteleuropa. (München, Verlag C. H. Beck, 1983.) című művében közli a frankfurti dóm filigrános kelyhét, mint 15. század végi magyarországi ötvösművet, amelyet stílusa lapján szintén ehhez a kehelycsoporthoz kapcsolhatnánk. Köszönöm Evelin Wettemek, hogy felhívta a figyelmemet arra, hogy Hildegard Lütkenhaus kutatásai alapján ismert,hogy ez a kehely egyértelműen 19. századi munka. Kotzur, Hans-Jürgen - Lütkenhaus, Hildegard: Der Frankfurter Domschatz. Band. II. Die Gold- und Silberarbeiten. Liturgische Gefäße und Geräte 15. bis 20. Jahrhundert. In.: Veröffentlichungen der Frankfurter Historischen Komission XVI, 2. Frankfurt a. Main, Waldemar Kramer, (1994) Nr. 47.137-140.

18 A kehely fotóját közli: Nógrád megye műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. Budapest, Akadémiai, 1978 [továbbiakban Nógrád megye műemlékei] 186., i27.kép. Köszönettel tartozom Pálos Frigyes prépost, igazgató úrnak, hogy lehetővé tette számomra az ecsegi kehely tanulmányozását.

19 Köszönettel tartozom Varga Péter ötvös restaurátorművésznek a kelyhek készítéstechnikájával kapcsolatos szíves közléséért.

20 Feltehetően az itteni kelyhet jelöli az EÉL EL 3489. 134/1813. Visitatio Canonica Parochiae Gyöngyöspata 1811 bejegyzése: „50 Calix antiquis et patena.”

21 Gyöngyös város története. In.: Heves megye műemlékei III. Szerk.: Voit Pál. Budapest, Akadémiai, 1978. 13-201.14.; Gyöngyöspata. In.: Heves megye műemlékei III. Szerk.: Voit Pál. Budapest, Akadémiai, 1978. 221-229. 211.; Ecseg. In.: Nógrád megye műemlékei. Budapest, Akadémiai, 1954.184.

22 A kiadatlan kézirat őrzési helye ismeretlen, tartalmát sajnos nem ismerjük, pedig valószínűleg értékes információkkal szolgálhatna erről a témáról. „Ezek a munkamenetet egyszerűsítő eljárások, illetve az azonos méretű, mintázatú részletek, különféle gótikus öntött elemek fellelhetők a gyöngyöspatai, ecsegi, budaújlaki, győri, esztergomi, göteborgi, stb. középkori kelyheken.” Héijné Détári 1978. 81.

23 Beke László: Sodronyzománcos ötvösművek. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1980.17.

24 Mihalik 1947., képét közli: Fig. 51.; Gandino

(Olaszország), Museo della Basilica. Köszönettel tartozom Antonio Rudellinek segítségéért, valamint a gandinói plébániának a kehely vizsgálatához adott engedélyéért.

25 Inventari Archivio della Parrocchia di Gandino. Közli: Savoldelli, Antonio In.: Antiche seteAnti- che sete e argenti d’Europa. Fede, arte, commer- cio in Val Gandino. Gandino, 6. maggio-20. Ago- sto 2000. A cura di Nicolö Rezzara. Val Gandino, Silvana, 2000. 172. „unó calice grando de arzento sopra indorato”; Gandino lakói a középkorban élénk kereskedelmet folytattak a mai Ausztria és Magyarország városaival. Antonio Rudelli szíves közlése és Carrara, Mario: Album Gandinese. In: La Val Gandino. Anno LXVHI.n.6. Giugno 1981.5.

26 Győr, Református Anyaegyházközség, ltsz.: 6. Köszönöm Berecz Ágnes igazgató asszony és Wagner Tamás lelkipásztor engedélyét ill. segítségét, amellyel a kehely tanulmányozásához hozzájárultak.

27 Gerevich 1945. 358.

28 Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz. 55.12. C. Köszönöm Kiss Etelének, hogy lehetővé tette számomra a kehely tanulmányozását. Fotóját és leírását közli: H. Kolba, Judit: Liturgische Goldschmiedearbeiten im Ungarischen Nationalmuseum. 14-17. Jahrhundert. In.: CatalogiMuseiNationalis Hun- garici. Series Mediaevalis et Modema. I. Budapest, 2004. [továbbiakban Kolba 2004] Nr. 38.

29 Gerevich 1945.358.

30 História Domus Parochiae Beatae Mariae Virginis 1898-1991. 25.1904. augusztusában került vissza a kehely a plébániára. Köszönettel tartozom Hegedűs Enikőnek, hogy erre a bejegyzésre felhívta a figyelmemet.

31 Köszönöm Mátéffy Balázsnak, az Incoronata, a Mátyás-templom Kulturális Központja igazgató- helyettesének szíves közlését.

32 Kolba 2004 i.m. 46.

33 Evangélikus Országos Múzeum, Budapest, Ltsz.: EOM.03.00426.1. A kehely Celldömölki Evangélikus Egyházközség létété. Köszönöm Harmati Béla igazgató úr engedélyét és a kehely tanulmányozásához nyújtott segítségét.

34 A kehely fotóját közli: Mihalik 1947 Fig. 52

35 Haynald Lajos: Egyházi műrégiségeink az 1885. évi budapesti országos kiállításon. In.: Egyházművészeti Lap VI. évf. (1885.) 289-308. 291. „Ca- licem. Hunc. Divinis. Ohm. Mysteriis. Sacrum. Simonis. Ad. Turrim. 1764. Nuper. Erutum. Ut. Ne. Calvini. Ritibus. Clam. Surreptus. Contaminare- tur. Carolus. S.R.J. Comes A. Limburgh. Et. Styrum. Arris. Dominus. Sacrae. Antiquitatis. Et. Sui. Juris. Vindex. Sacris. Altarium. Usibus. Et. Nitori. Restituit. (I)DCCLXXW’ 1828. évi canonica visitatio említi, hogy a kelyhet 1764-ben a si- montornyai szőlők között találták a paténájával együtt: „et quidem calici eximy [y=ii] operis insculptus fűit anno 1454, in dorso autem patenae

150