Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Antik és középkori művészet

Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára telalters, 1150-1450. Berlin, 1970, 102. Egy alsó­szász hímzett kárpiton (New York, Metropolitan Museum of Arts, 1400 körül) Achatius mellett áb­rázolták Hermolaust, és felirattal is ellátták („sánc- tus Ach(at)yus,” „sanctus Hermelaus”). 10 Suckale, 2001. (i. m. 2. j.) 77-78. 11 Acta Sanctorum Iunii. Ex Latinis & Graecis alia- rumque gentium Monumentis, servata primigenia veterum Scriptorum phrasi, TOM. IV. Antverpia, Apud Petrum Jacobs, A. D. MDCCVII. De SS. de­cern millibus crucifixorum in monte Ararath, Commentarius Criticus. Achatiusról: Bibliotheca Sanctorum, ed. Pontificia Universitá Lateranse, Rom, 1961,1. köt. 134-137., B. Cignitti és M. Ch. Celletti. 12 Jacobi da Voragine: Legenda aurea. Vulgo Histó­ria Lombardica Dictur. 1890, repr. Osnabrück, 1969. Cap. CLXXXIII. (178), De decem millibus martirum. 13 Zehnder, Frank Günther: Katalog der Altkölner Malerei. Köln, 1990. Idézi: Szerk. E. Pfeiffer: De­utsche Mystiker des 14. Jahrhunderts. I. Leipzig 1845, ND Aalen 1962,137-141. Ch. Stöcker levelére hivatkozik (1983.10. 04.). 14 Acta Sanctorum, (i. m. 11. j.) 181. 15 Ausgewählt und übertragen von Severin Rüttgers: Der seligen Leben und Leiden. Das sind die schönsten Legenden aus deutschen Passionalen des 15. Jahrhunderts. 1922,127-132. 16 Idézi: Stöcker, Christoph: Dürer, Celtis und der falsche Bischof Achatius. Zur Ikonographie von Dürers Marter der Zehntausend. In: Artibus et históriáé. Nr. 9, (1984), 136. 17 Damman, W.: Hirschhorn/ Ilbenstadt und Frau Rombach. Drei zyklische Wandmalereien um 1350. In: Monatshefte für Kunstwissenschaft 7 (1914), 134.; Künstle, Karl: Ikonographie der christlichen Kunst. Freiburg in Br., 1927, I. köt. 25. Március 31. Achatius, Melitene püspökének emléknapja. Május 8. Kappadókiából származó Achatius emléknapja, aki a császári hadak vezető­jeként halt meg talán 311 körül.; Ricci, Elisa: Miile sante nell’arte. Milano, 1931, 3., 174.; Nissen, R.: Zwei Tafelbilder mit der Marter der Zehntausend im Landesmuseum zu Münster. In: Westfalen, 17 (1932), 51.; Braun, Joseph: Tracht und Attribute der Heiligen in der deutschen Kunst. Stuttgart, 1943, 20-22.; Réau, Louis: Iconographie de Vart chrétien. Tome III. Iconographie des saints I. A-F., Paris, 1958, 14.; Aurenhammer, Hans.: Lexikon der christlichen Ikonographie. Wien, 1959-67,1. köt. 33.; Bibliotheca Sanctorum, 1961, (i. m. 11. j.) 137. M. CH. Cheletti; Lexikon der christlichen Ikonographie. Szerk. Engelbert Kirschbaum. Fre­iburg/ Br., 1973, V. köt. 20-21. S. Kimpel. 18 Stöcker, 1984, (i. m. 16. j.) 121-137. 19 Perrig, Alexander.: Albrecht Dürer oder Die Heimlichkeit der deutschen Ketzerei. Weinheim, 1987. 44. 20 Zehnder, 1990. (i. m. 13. j.) 105-107., 75-76. kép; Kat. sz. 822. 21 Michnowska, M.: Malowidla scienne z XIV w. w kosciele Sw. Jakuba w Toruniu. In: Teka Komijsi Historii Sztuki III., Torun, 1965, 5-71., 25. kép; Malarstwo gotyckie w Polsce. Szerk. Adam. S. La- buda, Krystyna Secomska. Warszawa 2004, I—II. 101-102. A lengyel gótikus festményekre vonat­kozó teljes irodalommal. 22 Lánc, Elga: Die mittelalterlichen Wandmalereien in der Steiermark. Corpus der mittelalterlichen Wandmalereien Österreichs. II. Wien, 2002,150., 183. kép. 23 Köszönettel tartozom Gabriela Nutznak és Ger­man Kingának, hogy a lobenfeldi kolostortemp­lom monográfiáját átnézhettem. Nutz, Gabriela: Die mittelaltelichen Wandmalereien der ehemali­gen Klosterkirche Lobenfeld. Ikonographie, Pro­gramm und stilistische Stellung der romanischen Chorausmalung und der gotischen Wandbilder. Petersberg, 2002.139., 51. kép. A tízezer vértanú­ról: 137-144. Az 1340 körüli lobenfeldi falfestmé­nyen, az alsó sávban balról a harmadik szenvedő katonába száján keresztül fúródott a karó, mint a rokitói képen az előtérben ábrázolt vértanúba. 24 A képtípusnak nincs történetileg kialakult megne­vezése. Meghatározásai, leírásai a szakirodalom­ban: Krisztus a kereszten és tízezer vértanú In: Roth Viktor: Erdély számyasoltárai. In: Szerk. Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei. Budapest, 1913.117. kép; Kálvária a tízezer vérta­núval 272., 397., Kálvária és a tízezer vértanú 279., 358. In: Radocsay Dénes: A középkori Magyaror­szág táblaképei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1955-; Ukrzyzowanie Chrystusa na Lignum Vitae z Meczenstwem dziesieciu tysiecy na górze Ararat. In: Gotyckie malarstwo scienne w Polsce. Szerk. Karlowska-Kamzowa, A. Poznan, 1984. 33. 25 Acta Sanctorum 183 és 186. 26 Az 1400 körüli heilgenstatti falfestményen Acha­tius a kompozíció középtengelyében a Megfeszí­tett keresztjét idézi testartásával. Hermolaus püs­pök a kapitány jobbján szenved. Lánc, 2002. (i.m. 22. j.) 158-159., 197. kép. 27 Labuda-Secomska, 2004. (i. m. 21. j.) II. Köt. 23- 24., 63., 83. Köszönöm a Faludi Ferenc Akadémi­ának, hogy 1999-ben lengyelországi tanulmányu- tamat ösztöndíjjal támogatták. 28 Kostowski, J.: Sztuka Slqska wobec husytyzmu. In: Artium Quaestiones. Poznaú, 1991. 29. 29 Plummer, J. szerk.: The Hours of Catherine of Cleves. New York, 1966.126. t. 30 Lanc, 2002. (i.m. 22. j.), 653-654., 969. kép. 31 A töredékes falfestményt még nem restaurálták. Lángi József-MiHÁLYi Ferenc: Erdélyi falképek és restaurált faberendezések. Budapest, 2004. 2. köt. 8. Az alsóbajomi falfestményekről készült fényké­pet Sarkadi Mártonnak és Sarkadi Nagy Emesének köszönöm. 143

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents