Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Antik és középkori művészet

Ornnis creatura significans

nusnak. Előadták a történteket, és segítséget kértek. (7. bekezd.) Nagy sereggel megérkeztek a királyok, majd bemutatták az állatáldozatot. Seregüket Achatius az ördög seregének nevezte. (8. bekezd.) Achatiusék imádkoztak Istenhez, erősítse meg őket, és legyenek egyek Vele szenvedésükben. Az Égből hangot hallottak: az Úr megígérte, megerősíti őket és velük lesz. Az Úr Angyala megmutatta a helyes utat, és harminc napon át égi eledellel táplálta őket. (9. bekezd.) Adrianus megfenyegette őket, hogy hatalmuk van életük kioltására. Achatius válasza szerint lelkűket nem ölhetik meg. (10. bekezd.) Félelmek helyett arról beszélt Ad- rianusnak, hogyan tértek a keresztény hitre. (11. bekezd.) Achatius a rókához hasonlította a hét királyt. El- iades szerint hiába forrongnak a kimondott igazság miatt. Pharetius campidoctor szerint akkor lesznek boldogok, ha osztoznak Krisztus szenvedéseiben. A százötvenezer fős hadsereg vezetőikkel együtt azonban szemfényvesztésnek Ítélte a keresztények szavát. (12. bekezd.) Adrianus imperator felszólította Achatiust, hogy áldozzon az isteneknek. Achatius visszautasította, és kinyilvánította, hogy nem félnek a nép haragjától. A megdühödött Adrianus megparancsolta katonáinak, kövezzék meg a szenteket, a kövek azonban visszahullottak rájuk. (13. bekezd.) Antonius ismét megparancsolta a szenteknek, hogy áldozzanak az isteneknek. A szentek közül Seupsius comes megtagadta a parancsot, mert Adrianus minden kívánsága az ördögtől ered. A dühtől üvöltő Adrianus megostoroz- tatta őket. A germán származású Drachorius, Achatius és Eliades kérték az égieket, imádkozzanak értük, mert nagy kínt kell kiállniuk. Achatius beszédet intézett társaihoz, hogy maradjanak állhatatosak. Imája után földrengés támadt, és az ostorozok keze leszáradt. (14. bekezd.) Maximianus király hadseregében Theodo- rus, magister militum a csodák hatására megtért ezer katonájával együtt. így a keresztény katonák száma tízezerre nőtt. (15. bekezd.) Maximianus is követelte az isteneknek való áldozást. Dühében hegyes, háromélű szegeket szóratott az útra, melyen Isten hadseregének mezítláb kellett végigmennie. Az angyalok azonban összeszedték kupacba a szegeket. A szentek így sértetlenek maradtak, és dicsőítették a mindenható Istent. (16. bekezd.) Maximianus megparancsolta szolgáinak, készítsenek töviskoronákat. Nyissák meg a szentek oldalát éles náddal, ahogy egykor Krisztus oldalát lándzsával átszúrták. Kétszer végighurcolták őket a városon gúnyolódás és ostorozás közepette. A mártírok azért fohászkodtak, hogy legyenek alkalmasak Krisztus szenvedésére. (17. bekezd.) A palotában „Legyetek üdvözölve zsidók királyai” felkiáltással fogadták őket. Vérük a földre folyt. Fejüket és testüket vérrel kenték be. Könyörögtek, hogy legyen ez a vér a ke- resztség misztériumává, és bűneik bocsátassanak meg. Föld- és mennydörgés következett. Isten elfogadta kérésüket. (18. bekezd.) Sapor király vissza akarta őket téríteni, de Carterius campidoctor társaival együtt állhatatos marad, és visszautasította a bálványokat. (19. bekezd.) Sapor meggyőzte az imperatorokat, a királyokat és a hadsereget, hogy a tízezer férfit egyszerre feszítsék keresztre. Húszezer katona hajtotta őket visz- sza az Ararat hegyére. (20. bekezd.) A szentek seregében egy primicerius, egy dux, négy magister militum, öt comes, kilenc tribunus, tizenegy princeps, két campidoctor, húsz domesticus és cornicularius is volt. Achatius a keresztről beszédet intézett, és elmondta a Hitvallást. (21. bekezd.) A hatodik óra körül nagy földrengés támadt; a föld és a sziklák megrepedtek. A mártírok az Úrhoz imádkoztak, hogy aki szenvedésükről megemlékezik, nyerje el a test és a lélek gyógyulását. (22. bekezd.) A kilencedik óra körül lelkűk az égi palotába költözött. Az Ég megnyílt, és nagy fény támadt testük felett. Egy újabb földrengéskor testük leesett a keresztről, és angyalok temették el őket. (23. bekezd.)

Jegyzetek

1 Krisztus a kereszten és a tízezer vértanú, Bardejov,

Sarisské múzeum, Ltsz. 457., 110 x 91 cm, tempera, vászon; A „Szentek Fuvarosa.”Díváid Kőiméi Felső-Magyarországi Topográfiája És Fényképei 1900-1919. Szerk. Bardoly István és Cs. Plank Ibolya. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1999. 15., 283. A rokitói feljegyzésről ld. Mikó Árpád recenzióját In: Művészettörténeti Értesítő, L. évf. (2001) 3-4. sz., 355.

2 Suckale, Robert: Ein Tüchleinbild der Achatiusmarter aus der Nachfolge des Meisters von St. Lambrecht. In: Galéria 2001 - Rocenka Sloven- skej národnej galérie. Bratislava, 2001. 77-82.

3 Ld. Kereszrefeszítés Galgócról (Hlohovoca, SK). Pozsony. Slovenská národná galéria.

4 Suckale, 2001. (i. m. 2. j.) 80-81. „Die Verähnlichung mit Christus ist offenbar das geheime Thema dieser Martyriumsszene.”

5 Baloldalt, lent az első, fekvő mártír arca különösen

sérült. Állapotáról pontos adatokat resaurálsa után lehet mondani.

6 E tanulmány alapját a szakdolgozatomban tárgyalt

a Tízezer vértanú ikonográfiáját elemző fejezetek jelentik. Itt kell megköszönnöm dr. Török Gyöngyinek, hogy a témára irányította a figyelmemet, hálával tartozom érte. Tóth, Á.: Tanulmányok a kassai és a Sáros megyei szárnyasoltár-művészet köréből. A berki Mária Magdolna mennybevitele- oltár (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Ltsz. 55. 901.1-55.901.9.). Szakdolgozat, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténet szak, Budapest, 1999.

7 A mártírok későbbi, 15. század végi ábrázolásain

megfigyelhető, hogy a fejfedők nemcsak rangjelzők, hanem „öltöztetik” a szinte ruhátlan alakokat, dekoratív hatásuk sem elhanyagolható (pl. Berki, Mária Magdolna mennybevitele-oltár).

8 A középkort követően a tízezer mártír-ábrázolások

főalakja egyértelműen a harcos Achatius primicerius.

9 Kross, R.: Niedersächsische Bildstrickerei des Mit142