Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára 6. kép. Lopuszna, Mária koronázása-oltár, középkép részlete. Fa, tempera. 1450-1455 körül. Simon Anna felvétele tének bizonyosan vannak bécsi gyökerei, ám a rokitói festmény mesterének letisztult, lényegretörő stílusához — amely itt a devociós kép kiérlelt ikonográfiái típusától nem független — közelebb áll néhány mű, melyeket a Mateóci mesterhez kötöttek.37 A korzennai Szent Orsolya-templomból (Kis-Lengyelország) származó Kis Keresztrefeszítést (Krakkó, Muzeum Naro- dowe) Török Gyöngyi a Mateóci mester legkorábbi sajátkezű alkotásának tekintette, melyben „a lágy stílus jelei egy újabb, drámaibb hanggal keverednek.”38 A korzennai megfeszített Krisztus stílusa nagyon közel áll a rokitói Krisztushoz. A rokitói festmény a lo- pusznai (Kis-Lengyelország) Mária koronázása-oltár- hoz is szorosan kötődik.39 A középképen térdelő pápa fejéhez nagyon hasonló a rokitói Hermolaus püspök feje. A mateóci Szent István és Szent Imre-főoltár Vir dolorum tábláján Krisztus mellkasán jelzett bordák olyan jellegzetesség, amely a rokitói vászonkép mesterének sajátja.40 A kassai dóm Szent Antal-oltárán Szent Lőrinc fejtípusa, arcának árnyékolása a rokitói festményen balról, lent szenvedő mártír arcán megfigyelhető jellegzetességek. Legutóbb Milena Bartl óvá a krakkói festészeti iskolát tárgyaló tanulmányában megemlítette a rokitói képet, Suckaléhoz kapcsolódván. A15. század második harmadában a krakkói festészeti iskola alkotásai nagyrészt a Felvidéken maradtak fenn. E szigorú, „konzervatív” stílus ábrázolásai, mint az „első ellenreformáció” emlékei, Kapisztrán Szent János huszita ellenes tevékenységének hatását tükrözik (6-7. kép).41 A rokitói festmény — úgy is mint az egyik legkorábbi, fennmaradt magyarországi vászon kép — a Krisztus a kereszten és a tízezer vértanú talán legkorábbi devóciós képének tekinthető.42 Ikonográfiájának emlékei leginkább a 15. század utolsó negyedétől a 16. század első negyedéig számottevőek. Az 1450 körül készült művet ikonográfiája és stiláris kapcsolatai is a közép-európai régióban helyezik el. Függelék: Az Ararát hegyén keresztrefeszí- tett tízezer vértanúról Az első fejezet kezdő sorai a 84. zsoltár 12. fejezetét idézik. Majd a szerző előrevetíti a történéseket: Acha- tius primicerius, Eliades dux, Theodorus magister mi- litum, Carterius campi-doctor és társaik Krisztusért mártírhalált szenvednek. (2. bekezd.) Hadrianus és Antonius idején, akik a Római Birodalmat kormányozták, az Eufrátesz és a Gadaner vidékén felkelés tört ki. Apolló és Jupiter segítségében bízva a császárok a helyszínre érkeztek kilencezer kiválóan képzett katonával, hogy leverjék a zendülőket. A túlerőt — százezer harcost — meglátva a két császár hét katonával megfutamodott. (3. bekezd.) A kilencezer katona Achatius és Eliades vezetésével azonban küzdeni akart, végül ők is el akartak menekülni. Ekkor jelent meg szemeik előtt az Úr Angyala. Győzelmet ígért, ha hisznek Jézus Krisztusban. (4. bekezd.) Mindnyájan egyszerre vallották meg hitüket: Hiszünk Benned Uram. (Ettől kezdve az Acta „Sanctos”-nak nevezi a katonákat.) Győzelmük után az angyal elvezette őket az Ararát hegyére. (5. bekezd.) Megnyílt az Ég, és hét angyal jelent meg közöttük. Hírül adták nekik, hogy három nap múlva a királyok előtt kell megjelenniük. Megerősítették őket, ne féljenek, mert az Úr a Benne hívőket védelmezi. Majd az angyalok eltűntek. A katonák meg- vallották bűneiket. (6. bekezd.) A három nap elmúltával a két imperator rátalált a katonákra. Megtudták, hogy harcosaik keresztények lettek. Hamut és port szórtak fejükre, és italt sem vettek magukhoz. Öt nap elteltével levelet írtak öt királynak, Sapornak, Maxi- musnak, Adrianusnak, Tiberianusnak és Maximia7. kép. Krisztus a kereszten és a tízezer vértanú Rokitóról, Hermolaus püspök, részlet. 1450 körül. A szerző felvétele 141
