Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Omnis creatura significans a fa tövében, a vértanúktól eltérően Achatius sem mezítelen. A fa függőleges tengelyén látjuk a vitézek katonai és lelki vezetőjét. Hermolaus kezében írásszalagot tart, melynek felirata sajnos már nem olvasható.30 Az alsóbajomi evangélikus templom (Boian, RO) szentélyének északi falán a 15. század első felében a tízezer vértanút a szentségház közelében mint eukarisztikus képtémát ábrázolták. Zöld háttér előtt áll a nimbuszos, fehér mitrát viselő Hermolaus püspök, kezében nyitott könyvet tart. Felette Achatiust ábrázolták vörös hercegi kalappal. A püspököt nimbuszával kiemelték a vitézek, így Achatius közül; őket nem látták el dicsfénynyel. Az alsóbajomi falfestményen a püspök a legenda főalakja, aki Krisztus tanítását közvetíti.3i Brzegben és Krzyzowicében is a szentségtartó fülke mellé kerültek a mártírok. Az egykorú eseményekre történt utalás Brzegben, hiszen a kehely háromszor is megjelenik az ikonográfiái programon belül (Hermolaus kezében, Szent Norbert kelyhe, és Szent Gergely pápa miséjén). A brzegi és krzyzowicei falfestmények a Brzegi Háromkirályok hódolata-mester alkotásai, aki II. Lajos herceg Liegnitz-Brzegi udvarában dolgozott 1418 és 1428 között.32 A mester szükségnevét a krzyzowicei templom szentélyében található nagyméretű Királyok imádása-falfestményről kapta. Más feltételezések szerint a Brzeg környéki huszita harcok befejezése után, a 15. század második negyedében készültek a falfest- mények.33 Ugyancsak a brzegi templomból származik egy Vir dolorum-táblakép (Varsó, Muzeum Naro- dowe), amelyen középen az arma Christi többi jelvényéhez képest, nagyméretű kelyhet — felette keresztes 4. kép. Brzegi Királyok imádása mester: Krisztus az Élet fáján a tízezer vértanúval, részlet: Hermolaus püspök. Krzyzowice, Mária mennybemenetele-templom. Szekkó. 1418-1428. Simon Anna felvétele ostyával — helyeztek a középpontba, Krisztus sebeiből a vér a kehelybe és az ostyára folyik. Felirata szerint a huszita eretnekek ellenében festették („hereticos hus- sitas”). 1428-ban készült, majd 1443-ban megújítot- ták.34 Minden bizonnyal — a kortárs eseményekre utalván — ekkor került a kehely a képre (4-5. kép). A Krisztus a kereszten és a tízezer vértanú ikonográfia Krisztus Szent Vérének tiszteletét szorgalmazta. A Szent Gergely pápa miséjéhez, az Eleven kereszthez hasonlóan a késő gótika egyik jelentős eukarisztikus ikonográfiái típusa.35 A brzegi, krzyzowicei és opolei falfestmények ikonográfiái programját tekintve világossá válik, hogy a vértanú katonák legendája e háborús időkben nemcsak a kortárs katonákat bíztatta, hanem az eukarisztia tiszteletét „erősítette” az egyház álláspontjának megfelelően. A rokitói vászonképen Krisztus T-alkú ácsolt kereszten függ. A mester a korábbi képi hagyományokat is ötvözte, hiszen a püspök a többiekkel együtt szenved vértanúhalált. Ez a képi elem már a legenda 14. századi ábrázolásain is meghatározó (pl. kölni diptychon). Nem a keresztfa tövében áll, ám a Megfeszített jobbján látható. A vászonfestmény ikonográfiájának eredete és stílusának összetevői Szilézia és Lengyelország felé mutatnak. Csánky Miklós a vászonkép stílusáról már 1938-ban megjegyezte, hogy mester hűen követte a Mateóci mester elveszett táblaképét. Ezzel átvette Díváid datálását, miszerint egy középkor utáni késői ábrázolást látunk, ám stílusirányát helyesen jelölte meg. Robert Suckale a kép mesterét a St. Lambrechti vo- tivtábla mesterének követőjében látta.3& Stíluserede5. kép. Krisztus az Életfáján a tízezer vértanúval, részlet: Hermolaus püspök. Opole, ferences templom. Szekkó. 15. század második negyede. Simon Anna felvétele 140
