Kaposi Endre (szerk.): Mucsi András emlékkönyv (2004)
MUCSI ANDRÁS AZ ESZTERGOMI KORTÁRSAKRÓL - Gadányi Jenő és Esztergom
pelt, szépen fogalmazott írását a modern művészetről. A budapesti Kiss János utcai műteremlátogatások alkalmával többnyire hallgatag művész most megnyílt és a rossz időtől rekedtes, csöndes hangján beszélt saját ars poeticájáról, a festészettel kapcsolatos legbensőbb gondolatairól. Nyilvánosság előtt talán először, mióta katedrájától meg kellett válnia. A nyomasztó téli környezetben nyíló kiállítás izzó, parázsló színeivel a nyár örömeit, a tájban élő ember festői élményeit és látomásait hozta be a múzeumba, Gadányi hétéves békásmegyeri korszakának (1946 - 1953) 35 legszebb darabját, a művész szigorú válogatásában. Ezt a Gadányi kiállítást, zártkörű jellegének megfelelően, a továbbiakban is csak személyes meghívások alapján lehetett megtekinteni, több mint két hónapon át. Ha hivatalos látogató érkezett, Pócs bácsinak, a múzeum te- remőr-gondnokának éber előrejelzésével pillanatok alatt lebontottuk, majd a „légiveszély“ után újrarendeztük a kiállítást. Egyébként a kiállítás egyik leglelkesebb propagátora az a középkori képeken-szobrokon nevelkedett ízlésű veterán teremőr, Pócs Józsefe olt, aki a világháború szőnyegbombázásai idején Esztergomban lebontotta és biztonságba helyezte a Keresztény Múzeum teljes képzőművészeti anyagát, majd a háború után szakmai segítség nélkül reponálta a képtárban a megmentett teljes anyagot. Gadányi múzeumi kiállításának - talán félig-meddig illegális jellege miatt is - igen jó szakmai visszhangja volt. Január végén az egy hónapra tervezett kiállítás meghosszabításához márciusig kértük a művész hozzájárulását. A téli kiállítás sikere a vásárlások teintetében is mérhető volt. Gadányi egy Dévényi Ivánnak küldött későbbi levében (1956. július 10.) a vásárlók közül Eszláry Éva és a pedagógus Verebes János nevét említi,6 Dévényi a kiállítás anyagából ezúttal két képet vásárolt.6 A Szabad Művészet egyik szerkesztője, Gegolák Lajos cikket kért tőlem a Gadányi kiállításról (Kárász Judit kitűnő fotóival), de végül nem merték megjelentetni. Később Mojzer Miklós írt tanulmányt Gadányi Jenő képeiről, de ez sem kerülhetett publikálásra. Gadányi Ernst Múzeumban rendezett, jelentős visszhanggal záruló két gyűjteményes kiállítása (1948. április és 1957. június) között, az Esti Hírlap, majd a Vigília 1957-es cikkéig nem jelenhetett meg semmiféle írás Gadányi művészetéről.7 Kassák is csak a fent idézett naplójegyzetekben rögzítheti Gadányi műtermében 83
