Cséfalvay Pál - Ugrin Emese (szerk.): Ipolyi Arnold emlékkönyv (1986)

Ugrin Emese: Ipolyi Arnold szerepe és tevékenysége a magyar képzőművészeti életben a kiegyezés után

az a rajongás és elismerés, mellyel 1831-ben tett esztergomi látogatása alkalmával illette az újonnan épülő Bazilikát. Magasztalja annak nemcsak művészi alakítását, hanem formai tisztaságát is. Kazinczy szemében az igazi nagy művészeti műfaj a szobrászat volt, de korával ellentétben nagyra becsülte a festészetet is, főleg a portrékat.

9. Székely Bertalan válogatott művészeti írásai. A művészettörténet forrásai (szerk. Vayer Lajos), Budapest, 1962.

10. Uo.

11. Henszlmann Ipolyi iránt érzett barátságának, személyes hatásának és a tudományokat mindenek fölé való helyezéséről alkotott véleményének szép bizonyítékát őrzik azok a sorok, melyeket Törökszentmiklóson, Ipolyinál tett látogatásakor vetett papírra: „A tudomány régibb a művészetnél, bizonyítják ezt az egyiptomi piramisok, 1860 október” (Esztergomi Prímási Levéltár: Ipolyi Album 12.)

12. Elnöki megnyitó beszéd OMKT 1881. Bunyitay V., i. m., V., 287.

13. H. Wölfílin, Művészettörténeti alapfogalmak, 1929. HAUSER A., A művészettörténet filozófiája, Budapest, 1978, 98—138.

14. Elnöki megnyitó beszéd OMKT 1882. Bunyitay V., i. m., V., 297

15. Elnöki megnyitó beszéd OMKT 1885. Bunyitay V., i. m., V., 463, 487

16. Henszlmann a XIX. sz. művészeti válságának legfőbb okát a vallás szerepének csökkenésében és a nemzeti jelleg hiányában látta. Mindezért elsősorban a franciákat tette felelőssé, mert az egyházi és világi művészet szakadása először itt jelentkezett. Amikor a külföldi művészet utánzása ellen szólal fel, lényegében a Franciaországban kibontakozó új irányzatok követése ellen foglal állást. Hasonló gondolatok találhatók Ipolyi beszédeiben és Székely Bertalan írásaiban is.

17. Főrendházi beszéd az új Országháza építésének tárgyalásakor 1884. Bunyitay V., i. m., V., 517.

18. Ipolyi és Than Mór lelkesedését a Vigadó újszerűsége iránt jól mutatja a Tündér Ilona mögött előbukkanó épület motívuma, mely a Vigadó homlokzatának mintegy előképe jelenik meg.

19. Esztergomi Prímási Levéltár M. 12. (1886), Ipolyi hagyaték.

20. Elnöki megnyitó beszéd OMKT 1881. Bunyitay V., i. m., V., 270.

21. Elnöki megnyitó beszéd OMKT 1883. Bunyitay V., i. m„ V, 360.

FELHASZNÁLT ÁLTALÁNOS IRODALOM:

Csatkay Endre: Kazinczy és a képzőművészetek (1925), Budapest, 1983.

Genthon István, az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig, Budapest, 1935.

Gerevich Tibor, Ipolyi Arnold (1823—1886), Budapest, 1923.

Hauser Arnold, A művészettörténet filozófiája, Budapest, 1978.

Hekler Antal, Ipolyi Arnold emlékezete, Századok LVIL, 7—10. sz. (1923), 235—246.

Huyghe, R., Les puissances de l’image. Bilan d’une Psychologie de Fart, Párizs, 1965. L’art et l’homme, III., Párizs, 1961.

Lyka Károly, Közönség és művészet a századvégen. Magyar művészet 1867—1896, 2. kiad., Budapest, 1982. — Nemzeti romantika. Magyar művészet 1850—1867,2. kiad., Budapest, 1981.

Németh Lajos, A XIX. század művészete. A historizmustól a szecesszióig, Budapest, 1974. — A művészet sorsfordulója, Budapest, 1970.

Rottler Ferenc, Römer Flóris, Ipolyi Arnold, Fraknói Vilmos. Egyház, műveltség, történetírás, Budapest, 1981.

Művészet Magyarországon 1830—1870. MNG Katalógus L, Budapest. 1981. Székely Bertalan válogatott művészeti írásai. A művészettörténet forrásai (szerk. Vayer Lajos), Budapest, 1962.

92