Cséfalvay Pál - Ugrin Emese (szerk.): Ipolyi Arnold emlékkönyv (1986)
Dr. Fábián János: Ipolyi Arnold, a főpap életútja
DR. FÁBIÁN JÁNOS: Ipolyi Arnold, a főpap életútja Néhány napja múlt 100 éve, hogy Ipolyi Arnold nagyváradi püspök szédítő ívű életpályája, 1886. december 2-án véget ért. Nincs olyan általános magyar lexikon — legyen az a régi Pallas, Franklin, Révai, a 30-as évek Génius lexikona, vagy korunk Uj Magyar Lexikona —, mely rövidebb-hosszabb cikkben meg ne emlékeznék Ipolyi Arnoldról. Ugyanez magától értetődően áll a Katolikus Lexikonra, napjaink Magyar Életrajzi Lexikonára és számos szaklexikonra. Az Ipolyi Arnold név nem hiányzik a Magyar Irodalmi Lexikonból, a Művészeti Lexikonból és a Magyar Néprajzi Lexikonból sem. Méltó, hogy erről a nagy emberről ünnepi ülésen is megemlékezzünk. Esztergomban, anyaegyházmegyéjének székhelyén a Keresztény Múzeum emlékülést és emlékkiállítást is rendezett; a Prímási Levéltár levelezésének kb. 5000 darabját őrzi. Hagyatéka a Keresztény Múzeum európai rangját nagyban öregbítette. Megkísérlem röviden felvázolni azokat a fizikai, lelki és szellemi gyökereket, melyekből kisarjadt és felnövekedett ez a reneszánsz-szabású tudós és művészet- barát főpap, sokoldalú egyéniségű ember, érzékeny lelkű, de elvhű férfi. Az egyház rendíthetetlen és hű, de nem türelmetlen fia, tudós, a magyar hitrege-világ és történelem tudományosan alapos, egyben fantáziadús kutatója, a művészet- történet-írás gyűjtő és összefoglaló művelője, kitűnő érzékű műbarát, kivételes tudású műgyűjtő, hazánk első modern értelemben vett művészetpolitikusa, és a bőkezű mecénás: Ipolyi Arnold besztercebányai, majd nagyváradi püspök. Ipolyi Arnold 1823. október 20-án született a Hont megyei kis Disznós településen, mely a keresztelés templomától, a felsőzsemberi anyaegyháztól félóra járásnyira fekszik. Édesapja, Stummer Ferenc vármegyei tisztségviselő, 1848. évi halálakor főszolgabíró, német hangzású neve ellenére címeresi levéllel rendelkező magyar ember volt, rokonságban a Hont megyei előkelő dzsentri családokkal. Édesanyja a mélyen^ vallásos Szmrecsányi Arzénia, az egyik legősibb felvidéki család sarja. Ősei közt tartották számon a csodatevő Szmrecsányi Dénes karthauzi szerzetest, aki a 13. század végén szentség hírében halt meg. A 19. században a 20. századba átnyúlólag két neves főpapot is találunk soraiban: Dr. Szmrecsányi Pál szepesi püspököt és öccsét, Szmrecsányi Lajos egri érseket. — Ipolyi Arnold születési helyének — életrajzírójának, Pór Antalnak téves közlése nyomán — Ipolykeszit tüntetik fel. Prokopp Gyula 1973-ban mutatta ki, hogy Ipolykeszi, ez a kis település, Nagycsalomja filiája, 7
