Cséfalvay Pál - Ugrin Emese (szerk.): Ipolyi Arnold emlékkönyv (1986)
Katona Imre: Az Ipolyi-gyűjtemény habán kerámiái
KATONA IMRE: Az Ipolyi-gyűjtemény habán kerámiái Az esztergomi múzeumok — a Balassa Bálint Múzeum és a Keresztény Múzeum — gazdag gyűjteményeire közönségünk már régóta felfigyelt. Közismert, hogy az esztergomi Keresztény Múzeum képzőművészeti anyaga a leggazdagabb a magyar vidéki múzeumok között. Olasz anyagban és magyar táblaképekben gazdagabb a Szépművészeti Múzeumnál, egyes iparművészeti tárgyai pedig számszerűség és jelentőség tekintetében vetekednek az Iparművészeti Múzeuméval. Elég, ha gobelinjeire és delfti fajanszaira gondolunk. A Balassa Bálint Múzeum — lévén Esztergom, illetve Komárom megye az ország egyik leggazdagabb lelőhelye — mindenekelőtt régészeti anyagának gazdagságával hívja magára méltán a figyelmet. A múzeum leletanyagát a Széchenyi téren és a szentkirályi földeken még a múlt század végén feltárt anyag és a harmincas években megindult Esztergom vári ásatások leletei alkotják. Esztergom, illetve Komárom megye kevés iparművészeti létesítménye közül a szentléleki üveghutát, a 18. századi kisbéri fajanszgyárat és az Esterházyak által 1758-ban alapított tatai majolika-gyárat kell megemlítenünk, valamint azt a török, illetve hódoltság kori fazekasműhelyt, melyet az ötvenes években a szenttamási hegyen tártak fel. Ennek készítményei azok a sgrafittós díszű talpas tálak, melyek a múzeum gazdag korabeli leleteit alkotják.1 Az esztergomi múzeumok anyaga lokális jelentőségén túlmenően országos gyűjtés eredménye. Ezért helyi jelentősége mellett nagyobb összefüggések, egy-egy iparművészeti szakág belső fejlődési törvényszerűségeinek, művességi és művészeti sajátosságainak megragadására, érzékeltetésére is alkalmas. Ilyen nagyobb összefüggések megragadását teszi lehetővé az Ipolyi-féle anyag is, melyből itt mi most csak a habán tárgyak ismertetésére szorítkozunk. A habán művészet igen sokrétű. A habán kerámián kívül beszélhetünk habán késességről, ötvösségről, üvegművességről, sőt habán könyvművészetről is.2 Ez utóbbiakat a habán kódexek tartották fenn mindmáig. Az esztergomi Bibliothé- ka kézirattára rendelkezik Magyarországon az Egyetemi Könyvtár mellett a legtöbb és legértékesebb habán kódexszel. E kódexek nagyobb része díszítetlen, vagy csak alig díszített, de betűinek kalligráfiáját és tipográfiáját, helyenként kötésének díszességét ma is megcsodálhatjuk. E kötetek között a habán kódexek szinte minden, vagy legalábbis legfontosabb típusait megtalálhatjuk. Egyaránt van köztük dogmatikai tárgyú ugyanúgy, mint bibliamagyarázatot, történetet 197
