Cséfalvay Pál - Ugrin Emese (szerk.): Ipolyi Arnold emlékkönyv (1986)
Dr. Fábián János: Ipolyi Arnold, a főpap életútja
tanítványa, ifjabb gróf Pálffy Lipót, aki a pápai állam hadseregének tisztjeként kitüntette magát, jutalmul nem a maga számára kért kitüntetést IX. Pius pápától, hanem barátjának, Ipolyi Arnoldnak. így lett ő harminchét éves korában a família pontificia, a Pápai Család tagja. Az 1860. évi változás szele Eger felől kezdett lengedezni. Bartakovics Béla egri érsek, egykor esztergomi kanonok élénk figyelemmel kísérte volt egyházmegyéjének ifjú és tehetséges papjait. így Ipolyit és irodalmi működését is. Tudott arról is, hogy az akkor már neves író és tudós egy kis távoli plébánián éli anyagiakban is szerény életét. 1860. április 5-én saját kezű levelében hívja meg az egri főegyházmegye egyik nagy javadalmú plébániájára, Törökszentmiklósra. Bartakovics atyai szeretettel biztatja: „mert hírét vette lelkipásztori buzgóságának, és hogy valamivel több időt szentelhessen — segédlelkésszel is lévén ellátva — a haza díszére váló tudományos kutatásainak”. A plébánia előnyére tünteti fel, hogy vasúti állomása is van, honnan Budapesttel gyakran érintkezhetik. Ipolyi eleinte vonakodik elhagyni kedves zohori híveit, végül is elkéri magát Szcitovszky János bíboros hercegprímástól és 1860. április 27-én átmegy az egri érseki egyházmegyébe. Törökszentmiklós óriási változást jelent életében. Zohoron családján, barátain kívül tíz éven át nem beszélt magyarul, nem látott magyar életet. Most a magyarság kellős közepén, a tiszántúli vidék, a hevesi magyarok atmoszférája fonja körül. Három évig él Törökszentmiklóson. Itt kezdi meg a legkülönbözőbb területeken a közéleti szereplést, melyben sohasem saját dicsőségét, hanem egyháza és a haza felvirágoztatását akarja előmozdítani. 1862-ben utazik Konstantinápolyba a török által elzsákmányolt corvinák felkutatására. Felkeresi Rákóczi sírját és misét mond a fejedelem lelki üdvéért. Bartakovics Béla nem titkolt szándéka volt Ipolyi Arnold egri inkardináció- jával, hogy őt mielőbb a főszékesegyházi káptalan tagjává, kanonokká neveztesse ki. A királyi főkegyúri jog nemcsak a püspöki kinevezéseket utalta az apostoli király hatáskörébe, hanem minden főpapi kinevezést is, ide számítottak a valóságos és tiszteletbeli kanonokok, a címzetes és reális prépostok és apátok is. Az előterjesztő püspök elsorolta a jelölt érdemeit a lelkipásztorkodás, az egyház, haza és tudomány körül. Elmaradhatatlan záradék volt, hogy a kinevezendő az uralkodóház készséges, hűséges híve. Ipolyiról mindezt jelenthette Bartakovics érsek. De mint sokszor hasonló alkalmakkor, most is akadtak irigyek és vádaskodók. Ipolyi kanonoki kinevezését azzal akarták megakadályozni, hogy „egészen elhagyta nemesi, de német hangzású Stummer családi nevét. Konstantinápolyban emigráns magyarokkal találkozott és misézett Rákóczi sírjánál”. Ezekkel szemben voltak védői és pártfogói, így Haynald Lajos erdélyi püspök, rövidesen kalocsai bíboros érsek, Forgách Ágost gróf püspök, királyi kancellár, Forgách Antal rokona. 10
