Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)

Az irgalmas nénék Magyarországban

146

ki a kezdetet megélnünk engedte, ezen intézetnek a legörvende- tesb virágzását is megadandja, s Budapest polgárai, kik minden nemes és j<5 iránt dicséretes buzgalommal viseltetnek, s kik ezen intézetnek sürgető szükségét elismerték, önöket mindenképen gyámolítani fogják, bogy intézetüknek jelen mustármagva lombkoronás fává növekedjék, melynek védárnya alatt városunk számára az áldásnak bő forrása fakadjon.

Isten jósága mellett intézetök felvirágzásáról azon legmagasb részvét is kezeskedik, melyet ő cs. kir. Fensége, Hildegarde fő- kerczegasszony, közszeretetben álló kormányzó urunk magas bitvese, mindnyájunk szivét elbájoló és föllelkesítő jelenlétével tanúsítani kegyeskedett; az ő magas megjelenése mindenütt a hajnali csillaghoz hasonlón, a jótékonyság napsugarainak közel felragyogását szokta hirdetni. Ezen intézet felvirágzásáról kezeskedik továbbá Főmagasságod atyai gondoskodása, melylyel azt átölelni méltóztatik. Isten, ki Főmagasságodat e mű felépítőjéül választotta ki, tartsa meg sok évig Főmagasságodat teljes testi és lelki erejében egyházunknak, hazánknak s a cs. kir. Felségnek a mi legkegyelmesebb urunknak szolgálatára, ki mindazt, mi szegényeinknek nyujtatik, legmagasb személyének szentelt adományként elfogadni és méltatni kegyeskedik. Isten tartsa és áldja meg ő cs. kir. apóst. Fölségét, Ferencz Józsefet, ami legkegyelmesebb urunkat!“----------A rákövetkezett években leginkább méltóságos magurai báró Augusz Antal, cs. k. helytartósági alelnök közbenjárására Szegzárd mezővárosa, aztán Pécs, *) Gyöngyös, Eger, Székes-Fehérvár és Szeged adta kórházait az irgalmas nénéknek, kik Gréczből hivattak meg, gondoskodása alá. A két utolsó városból eltávolította ugyan a betegek és szegények nagy lelki fájdalmára az ármány és önhaszonlesés 1861-ben a jó nénéket, de áldásban van még mostan is ott emlékök, a többi nevezett városokban pedig még most is a köztisztelet és szeretetnek tárgyai, a mint a következő sorok bizo*) Pécsre már am. Scitovszky János mint pécsi püspök akarta az irgalmas néne- ket behozni. O küldött először egy erényes lelkes polgárleányt Pécsről Gréczbe kiképez- tetés végett, de az 1849-ben egy katonai kórházban a sok sebesült ápolásában hivatásának áldozatul esett. A derék honleány igen buzgóit a mellett, hogy szerzete édes hazájában is elterjedjen.