Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)

Az irgalmas nénék alapítása

107

megfogta azt, fölkonczolta és megette. Metz és Verdun városokban legalább 5000 ember lézengett éhen az utczákon és a város előtt, maguk az apáczák is már ki valának téve az éhhalál kínjainak, midőn Vincze elküldé oda lázáristáit, kik mint a szeretet angyalai jelentek meg a leirhatlan nyomornak közepette és ezreket mentettek meg a végső szükség és kétségbeeséstől, és számtalan fiú és leánynak, kik a csábítás minden nemének ki valának téve, Párisban szerezlek menedéket. . .

Valóban nagy volna Vincze neve akkor is, ha mást sem tett volna, mint a mit lázáristái által Isten dicsőségére és az emberek lelki javára tett; de e férfiú, ki oly nagyokat vitt véghez, kit az anyaszentegyház 1727-ben a boldogok és egy évtized múlva a szentek közé sorolt, kinek élete maga a megtestesült irgalmasság és szeretet vala; ez a férfiú, kinek szobrára maga a hitetlen forradalom e szavakat irta: „Pauli Vinczének, a

XVII. század franczia bölcsészének“, kinek neve a franczia köztársaság naptárába is fölvétetett, e férfiú volt egyszersmind az irgalmas nénék szerzője, alapítója.

Az irgalmas nénék alapítása.

Egykoron, midőn Vincze Chatillonban mint plébános a szószékre indult, Chassaigne asszonyság megkérte, ajánlana a hívek gondoskodásába egy szegény beteg elhagyatott családot, mely a városnak közelében a legnagyobb nyomorban sinylődik. Vincze hajolt e keresztény kérelemre és fölhagyván azon szent beszéddel, melyre készült volt, oly ihletten és érzékenyen szólt híveihez a szegények és betegek segélyezéséről és ápolásáról, hogy apostoli ajkairól lehangzó igéi mélyen hátának hallgatóinak szivébe. Ki csak tehette, tettleg mutatta azt, mennyire szólt szivéhez Vincze. Délután a vecsernye végeztével Vincze is el-