A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)

Dezsényi Miklós: Komárom és Esztergom szereplése a Magyar Tanácsköztársaság Honvédő Háborújában

zást állította meg. Ebben a kritikus helyzetben a komáromi oldalt csak azok a magyar vörös csapatok érték el, amelyek a vasúti hídon keltek át és azon a területen kerültek megoldhatatlan feladataik elé.

Ebben a helyzetben az átkelés harcászati vezetése elmulasztott intézkedni a burzsoá cseh géppuskák tüzérségi tűzzel való lefogására, és a támogató saját ütegek tüzének áthelyezésére. Ez a hiba is kihatással volt a támadás meghiúsulására.

Nem változtatott a nehéz helyzeten az sem, hogy 4 óra 15 perckor, minden valószínűség szerint saját tüzérségünk találata következtében a Vágduna ága közelében felrobbant egy komáromi cseh lőszerraktár. Kevéssel később jelentés érkezett arról, hogy Neszmély jobbparti községet a csehek géppuskatűz alatt tartják.

Minthogy a tartalékként készenlétbe helyezett alakulatok nem érkeztek be felállítási helyeikre, az átkelési parancsnokság 50 huszárt rendelt a közúti hídhoz a Schmiedhauer-féle keserűvíz-telepre. A parancs végrehajtása nem történt meg és az árkászok ide irányítása is meghiúsult, mert mindössze az árkász zászlóalj négy katonája maradt vissza a laktanyában.

Mindössze egyetlen, a Nepel Frigyes parancsnoksága alatt álló 19/5. vörös üteg kapott részletes rendelkezéseket tartalmazó parancsot az átkelő gyalogság támogatására. Ez az intézkedés sem volt helyes, mert kizárólag a III. sz. erőd elleni támadás támogatására vonatkozott és teljesen figyelmen kívül hagyta a harchelyzet változásának lehetőségét, valamint a többi burzsoá cseh erőd ellen irányuló támadás támogatását. Az üteg számára megszabott rakéta-jelzések a következők voltak:

1 vörös rakéta: Tüzérségi tűz a III. erődre

2 vörös rakéta: lövés hosszú

1 zöld rakéta: lövés rövid

3 fehér rakéta: tüzet szüntess.

Az üteg szereplése annál is inkább érdekes, mert az ütegparancsnok jelentése szerint az üteg már tüzelőállásban volt, amikor megérkezett Szommer osztályparancsnok tiltó parancsa a vállalkozásban való részvételre vonatkozólag. Nepel erre azt jelentette, hogy ha ütegével nem támogatja a támadást, úgy saját tüzérei őt magát lövik agyon. Ezután érkezett további parancs a komáromi hídfőből, mely szerint a korábban kiadott tiltó rendelkezések hamisítványok.

A véresen összeomlott komáromi átkelésről készült egyik jelentés a következőket mondja:

„A katasztrofális katonai összeomlás egykönnyen végzetessé váló esemény akkordjai mellett záródott le. A tatabányai és győri munkásokat, a helyi parancsnokság akarata ellenére, egy súlyos áldozatokkal járó katonai kalandba ugratták bele. Április 30-án, amint ezt az esemény lezajlása után sokkal később hitelesen megállapítottam Szántó Béla hadügyi népbiztos engedelmével [teljesen téves közlés. D. M.]1700mun84