A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Szabó László: A Tanácsköztársaság szociális és kulturális politikájának eredményei Esztergomban
megbízottja 1919. július 3-án másolatban megküldte a felügyelete alá tartozó kórházak vezetőségének tudomásul vétel végett. A kórházigazgató, az 1916 óta folyó személyi ellentétei miatt, a direktórium és a helyi egészségügyi bizottság intézkedéseit úgy fogta fel, hogy az igazgatói állása és személye ellen irányul. Így a kórház munkáját nagymértékben zavarták a belső torzsalkodások, de egyes orvosok is, akik a helyi burzsoázia és a papság lekötelezettjei voltak, nem teljesítették megfelelően kötelességeiket. A Tanácsköztársaság idején rendezték az orvosok és az egészségügyi dolgozók fizetését, amelyet a szakszervezetben tartott gyűléseken ismertettek. Esztergomban az orvosok részére 15 K rendelési és 25 K látogatási díjat állapítottak meg.43 A párkányi harcok idején sok sebesültet szállítottak az esztergomi kórházakba. A katonai kórház 1919. máj. 28-tól június 30-ig 431 sebesültet ápolt, júliusban pedig 228-at tett ki a sebesültek száma, de a többi kórházban is többszáz sebesültet ápoltak. A párkányi csata idején az esztergomi orvosok és a vöröskeresztes egészségügyi csoportok, amelyekbe számos ifjúmunkás és diák volt beosztva, dr. Péter Imre mentőorvos vezetésével közvetlenül a harcvonalban részesítették elsősegélyben a sebesült vöröskatonákat.44 A Tanácsköztársaság művelődésügyi eredményei Esztergomban A Tanácsköztársaság kormánya kulturális téren is óriási erőfeszítéseket tett, hogy felszámolja a volt uralkodó osztályok műveltségi monopolhelyzetét, és a műveltség, a kultúra áldásaiban a munkásosztályt, a dolgozó osztályokat részesítette. Különválasztották az egyházat az államtól, államosították az összes iskolákat. Különösen nagy jelentősége volt ennek Esztergomban, amelyet a Monarchia idején a Habsburg-dinasztia erőteljes támogatásával az egyházi reakció politikai, gazdasági és „kulturális” fellegvárává építettek ki. A hivatalos nevelés itt a feudális középkori eszmék konzerválására törekedett, és feudális módszerekkel igyekezett elfojtani a társadalmi haladás minden csíráját. A haladó szocialista gondolkodású tanítókat és diákokat üldözték, s kizárták az iskolából. A hivatalos szervek az oktatásügyet a világháború idején teljesen elhanyagolták, s hogy az iskolák egyáltalán működtek, gyakran csak az igazgatók s a katonai szolgálatra be nem hívott idősebb tanárok és tanítók fáradozásának volt köszönhető. Az esztergomi tanítóképzőt a háború idején hadikórház céljaira foglalták le. Az intézet a zárdái leányiskolában kapott délelőtti tanításra tantermeket, délutáni tanításra a főegyházmegyei könyvtár helyiségét szerezték meg. 43 Esztergomi Városi Könyvtár. M. Gyűjt. 1919. 44 Lásd: Esztergom Népszava 1919. júniusi számai. 61
