A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Szabó László: A Tanácsköztársaság szociális és kulturális politikájának eredményei Esztergomban
Az 1917-—18. tanév elején a zárda visszakérte az átengedett termeket. így csak az egyházmegyei könyvtár helységeiben folyhatott a tanítás, míg a gyakorló iskola a zárda tornatermét használta. A háború befejezésével a tanítást az intézet régi épületében kezdték meg. „Az épület most sem volt megfelelő, de a nehéz pénzügyi viszonyok miatt iskola- építésre gondolni sem lehetett.”45 46 Az iskolák elhanyagolt állapotáról számolt be a következő cikk: ,,. . . a régi rend nagyon keveset törődött a gyermekek nevelésével. Hisz ha egy kis körutat teszünk a vidéken — sok helyen még városokban is — mit látunk ? Az iskola istállóhoz hasonló épületét egyik oldalon, s ezeknek az iskoláknak éppen nem mondható épületek túlzsúfoltságát másfelől. Vannak olyan iskolák, ahol egy-egy odúban 100—150 gyerek tanult összezsúfolva, magába szedve a rosszul szellőztetett terem minden ragályos betegséget terjesztő bacillusait, s széthordva azt haza, a család többi tagjai közé. . ,”16 Az iskolák elhanyagoltságának nagyrészben az iskolák sokfélesége is oka volt. Egy-egy helyen három-, négyféle iskola is volt: állami, községi, felekezeti stb. Rendesen mindegyik éppen erre a fontos intézményre áldozott a legkevesebbet. így Magyarországon még 1910-ben is a 6 éven felüli lakosságnak több mint egyharmada analfabéta volt. Ilyen „kulturális örökséget” vett át a Tanácsköztársaság a tőkés- földesúri rendszertől Esztergomban. A tanítók és tanárok, akik eddig a papság igájában nyögtek, s akiknek az egyházmegyei főhatóság még azt is csak 1906-ban engedélyezte, hogy tagjai legyenek az 1894. évben létesített országos nyugdíj- és gyámintézetnek, többségükben a Tanács- köztársaság hívei voltak és lelkesen, fáradságot nem ismerve láttak hozzá a proletárdiktatúra kulturális forradalmának megvalósításához. Eredményesen harcoltak a papi reakció ellen. Az esztergomi munkás- és katonatanács elrendelte, hogy a megye területén fekvő minden iskolában a vallásoktatás és mindennemű felekezeti imák és köszöntések beszüntetendők, továbbá mindennemű vallási célokat szolgáló képek és szobrok eltávolítandók, de hogy a gyermekek a tanítási időn kívül a templomban vallásoktatásban részesülhessenek, az elé akadályokat gördíteni nem szabad. Az elmaradt vallástani órák helyett a tanulóknak a polgári erkölcsöket tanítják, és a forradalmi átalakulásokat ismertetik. A félreértések elkerülése végett fel kell világosítani a tudatlanokat arról, hogy az intézkedés nem a vallás ellen irányul, hanem azt célozza, hogy a gyermekek minden felekezeti gyűlölködés nélkül legyenek nevelhetők az iskolában a tiszta és valódi emberszeretettől áthatott erkölcsi életre.47 45 Bartal Alajos: Az esztergomi érseki róm. kát. líceum és tanítóképzőintézet története. Esztergom, 1942. 46 Esztergomi Népszava, 1919. május 25. 47 Esztergomi Népszava, 1919. máj. 6. 62