A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Szabó László: A Tanácsköztársaság szociális és kulturális politikájának eredményei Esztergomban
Az esztergomi direktórium és egészségügyi bizottság a „Kolos” közkórházban több mint másfél évtizede uralkodó zilált gazdasági helyzet, és adminisztrációs zavarok megszüntetésére tett intézkedéseket. A kórház a háború alatt és után megnövekedett súlyos anyagi helyzet következtében már csőd előtt állott. A tarthatatlan állapot kivizsgálása mindeddig lehetetlen volt. A felettes hatóságok (polgármester, alispán), kik maguk is felelősek voltak a kórházban uralkodó gazdasági és vezetési bajokért, a tisztifőorvos korábbi előterjesztéseit figyelmen kívül hagyták. 1919. márc. 27-én a helybeli direktórium megbízásából egy szak- bizottságot küldtek ki a kórház állapotának, adminisztrációjának és belső viszonyának megvizsgálása céljából, hogy az anyagi bajokkal terhelt intézmény ügyeit rendezzék, s annak a jövőben zavartalan működését biztosítsák. Az egészségügyi bizottság a kórházban tapasztalt állapotokról több jegyzőkönyvet készített, és utasítást adott a hiányosságok megszüntetésére, s az ügyek gyors elintézésére. Jellemző, hogy a bizottság első jelentése után pár nappal már intézkedés történt, hogy az elévült hátralékos gyógyköltségeket a Magyar Tanácsköztársaság belügyi népbiztosának engedélyével a kórház vezetősége az államkincstár terhére felszámíthatta. „Másolat. Magyar Tanácsköztársaság Belügyi Népbiztos. Szám. 30 605/1919. IX. BA. v. i. sz. 233/1919. Tárgy: Elévült ápolási költségek. A városi kórház vezetőjének Esztergom. Értesítem vezető urat, hogy kivételesen és méltányosságból megengedem, hogy a), alatt mellékelt kimutatásokban feltüntetett s időközben elévült hátralékos gyógyköltségeket jelen rendeletre való hivatkozással az államkincstár terhére felszámíthassa. Budapest, 1919. évi március hó 31-én. A népbiztos rendeletéből Mársovszki s.k. o. vezető.”42 Március 29-én az egészségügyi bizottság tagjai a kórház szocializál lása és a bizalmiak megválasztása céljából megjelentek, és az egybegyűlt személyzetnek a proletárdiktatúra kereteibe való beilleszkedést ajánlották. A kórház konyháján és a betegek mellett foglalkozó apácáknak kijelentették, hogy mint világi alkalmazottak továbbra is megmaradhatnak. A Népjóléti Népbiztosság véleménye a kórházvizsgálat során az volt, hogy a Vöröskereszt kórházat és a „Kolos” kórházat egységes vezetés alatt kell újjászervezni. Megkapta a kórház a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság 10484— IV/1919. sz. körrendeletét az egészségügyi intézményekben működő politikai megbízottak és direksóriumok tevékenységének megszüntetéséről. Ezt az esztergomi munkás- és katonatanács helyettes közegészségügyi 42 Esztergomi Városi Könyvtár. M. Gyűjt. 1919. 60
