A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Szabó László: A Tanácsköztársaság szociális és kulturális politikájának eredményei Esztergomban
kiutalt lakásból. A forradalmi törvényszék ezért 500 K pénzbírsággal sújtotta s® A tanácsköztársaság idején Esztergomban nemcsak az ún. fehér- pénz járta, hanem volt egy helyi szükségpénz is, amely a tanácshatalom megdöntése után egy ideig érvényben hagyatott.37 Az ellenforradalom rágalmazásával szemben a tanácshatalom szigorúan ügyelt arra, hogy a rekvirált, vagy felajánlott élelmiszerek és egyéb dolgok árát a dolgozó lakosságnak pontosan kifizessék. A helyi lapban többször jelent meg felhívás arról, hogy mikor történik a gabonaár kifizetése azok részére, akik felesleges gabonájukat beszolgáltatták. Úgyszintén megfelelő árat fizettek a zsírért, babért, és sóért stb. A Forradalmi Kormányzótanács a legmesszebbmenően gondoskodott a Vörös Hadseregben szolgáló katonák s ezek hozzátartozóinak ellátásáról és élelmezéséről. Ezenfelül a vöröskatonák minden családtag után 50—50 K családipótlékot kaptak. Kimondta a rendelet, hogy a családos katonák félévenként 300 K lakásbérben részesülnek. A bevonult proletárok katonai zsoldjukon felül rendes munkabéreiket is megkapták.38 A Tanácsköztársaság szociális intézkedései következtében a Vörös Hadsereget erős, eltéphetetlen szálak fűzték a dolgozókhoz. Az újságokban naponta jelentek meg üdvözletek, amelyekben a vöröskatonák hozzátartozóikat, városuk és falujuk dolgozóit üdvözölték. A munkásság együttérzéséről biztosította a proletárdiktatúráért küzdő Vörös Hadsereget, és kijelentette, hogy ha kell, fegyverrel és életével védi meg a dolgozó proletárság uralmát. Áz árulókkal pedig a munkásság és a katonaság méltó módon le fog számolni. Erre mutattak példát az esztergomi munkások és a dorogi bányászok, akik az 1919. május 21-i ellenforradalmi kísérlettel szemben hősies helytállást tanúsítottak és a proletárdiktatúra ellenségeit leverték. Az esztergomi direktórium intézkedései az egészségügy helyzetének javítása érdekében A Tanácsköztársaság idején az egészségügyi helyzet megjavítása érdekében is számos intézkedés történt, hogy a korábbi rendkívül kedvezőtlen állapotokat megszüntessék. Esztergom város és a megye egészségügyi helyzete az első világháború előtt és a háború alatt elhanyagolt állapotban volt. A város, a megye és az egyház urainak a dolgozók egészségével való törődés legkisebb gondjuk közé tartozott. Esztergom megye területén a TBC mindenhol igen nagy mértékben elterjedt, és a megyében előforduló népbetegségek közül a legtöbb áldozatot követelte. Feltűnően magas volt a halálozások száma a bányászok között Dorogon. A községekben nem volt orvos, 36 Esztergomi Népszava, 1919. jún. 6. 37 Esztergomi Városi Könyvtár. M. Gyűjt. 1919. 38 A Vörös Katona, 1919. május 6. 58
