A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)

Szabó László: A Tanácsköztársaság szociális és kulturális politikájának eredményei Esztergomban

ség mind kiosztásra került. A nyers cukor ára kilogrammonként 3 K 90 fillér, a kristálycukor kilogrammonként 4 K volt. A cukor olcsósága szembetűnik, ha egybevetjük a liszt árával, amely kilogrammonként 3 K 34 fillérbe került. A Tanácsköztársaság idején megjavult a kenyér minősége is. A tanácskormány egyik legsürgősebb feladatának tekintette, hogy a régi rendszer szomorú emlékű, ehetetlen kenyere helyett ízlete- sebb és táplálóbb kenyeret juttasson a dolgozó népnek. E célból többféle lisztkeverékkel kísérleteztek. Ezek a kísérletek, mint azt a lakosság mindennapi kenyere bizonyította, igen kedvező eredményekre vezettek. Az új kenyérlisztet legnagyobb százalékban búzából, ezenkívül rozs- és árpalisztből vegyítették.

A hatósági ellátás tárgyát képező élelmicikkeken (liszt, zsír, cukor stb.) kívül levágott állatok húsát a „fejkvóta” szerint saját háztartására mindenki beszerezhetett. A baromfi, tej, túró, tejföl, zöldség, gyümölcs és tojás vásárlását a háztartási szükséglet kielégítéséig nem korlátozták.34

A közélelmezési biztosság megállapította az élelmiszerárakat és mérsékelte azokat.

A közélelmezési biztosság közölte, hogy „. . . ezen árak megállapítását a helyzet mérlegelése tette szükségessé, és szigorúan figyelmeztetjük úgy a vevő, mint eladó termelőket és kereskedőket, hogy ezen maximális áraknak túllépése, vagy az áruknak lánckereskedelemben való beállítása mindenkor vétséget képez és megtorlása iránt a Forradalmi Törvényszék a legszigorúbban intézkedik.”35

A tanácshatalom szervei sokirányú munkájuk mellett is nagy gondot fordítottak a spekulánsok, élelmiszerüzérek és árdrágítók megfékezésére, s a lakosság ezek ellen felmerült panaszainak elintézésére. A gyermekek és anyák friss tejjel való ellátása nehézséget okozott, s ezt embertelen spekulánsok kihasználták. Az esztergomi forradalmi törvényszék Kubo- vics Jánosné esztergomi tejárusítót árdrágításért elítélte. A közélelmezési hivatal ugyanis több lakos részére Kubovicsnétól utaltatott ki tejet. A tejesasszonyt azért jelentették fel, mert a közélelmezési hivatal határozatának ellenére jegy nélkül és literenként 5 K-ért adogatta a tejet (a maximális ár 1 K 70 fillér volt). Az utalványosoktól pedig nem akarta elfogadni a 25 K-ás papírpénzt, noha mindig rendelkezett aprópénzzel. A forradalmi törvényszék a tejárusítót árdrágításért 2000 K, a 25 K-ás el nem fogadásáért pedig 1000 K pénzbüntetésre ítélte.

Egyik esztergomi kávé- és tejkimérő tulajdonost azért jelentettek fel, mert két deci tejet 3 K 20 fillérért adott el.

Egy másik kereskedőt a forradalmi törvényszék egy havi elzárásra és 2000 K pénzbüntetésre ítélt, mert az üzletében vásárolt árukért nem fogadott el 200 K-ás bankjegyet. Ugyanúgy jártak el azokkal szemben, akik a lakáshivatalok rendeletéinek ellenszegültek. Treiter Imre esztergomi lakos a lakáshivatal rendelete folytán nem költözött ki a másnak

34 Lásd: Esztergomi Népszava, 1919. máre.—júliusi sz.

35 Uo. 1919. június 7.