A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Szabó László: A Tanácsköztársaság szociális és kulturális politikájának eredményei Esztergomban
Esztergom város családi házhelyet igénylő lakossága részére a kiosztásra kerülő területek megállapítása és igénybevétele. Bardon József műszaki főmeghízott előadja, hogy a tanácskormány intenciója az, hogy a családi házhelyek lehetőleg egy komplexumban úgyszólván külön városrészt képezzenek, a mai kor igényeinek minden tekintetben megfeleljenek, főközlekedési út mellett, talajvíztől mentes, egészséges, lehetőleg sík vidéken 6—12 öles utcákkal létesüljenek. Miután pedig ezen követelményeknek megfelelő helyet csak a vasúti állomás és a Duna-part között, továbbá Szentgyörgymezőn a Pilismaróira vezető út és szintén a Duna-part között sikerült találni, előadó főmegbízott kéri a direktórium és a többi jelen voltak hozzájárulását, hogy a kiszemelt két területet családi házhelyek kiosztására engedélyezze. Határozat. Tiefenthal városi főmérnök azon megjegyzésére, hogy a vasúti állomástól keletre eső szérüskertek engedélyezés esetén, a szöllők alatti, a jelenleginél szérüs- kertek céljára előnyösebben fekvő, a vasúti állomástól nyugatra eső területen lennének elhelyezendők. Jelen voltak kimondják, hogy a kért területek családi házak építésére átengedtetnek, s az ottani ingatlanok birt okosai a községi földekből, esetleg készpénzzel lesznek kártalanítva. Ezen határozatról a vármegyei gazdasági, műszaki és városi hivatalok érte- síttetnek. Esztergom, 1919. június hó 23-án. Végrehajtó bizottság nevében. Horváth, Ottlik, Kartaly, Néczin.”32 33 Sajnos, a június második felében igénybe vett területen a házhelyek kimérésére és kiosztására már nem kerülhetett sor. A háztelek-igényeken kívül kimutatást készítettek az Esztergom megye területén levő kastélyokról a Népjóléti Népbiztosság Gyermek- védelmi Felügyeleti Csoportjának részére. Gondoskodás történt a város területén tartózkodó rokkantakról, özvegyekről és árvákról. A hadirokkantakat kedvezményes ruházattal és lábbelivel látták el.33 A tanácskormány az özvegyi nyugdíjakat és az árvák neveltetési járulékát 1919. ápr. 1-től visszamenőleg háromszorosára emelte. Például a megyében a tanítók özvegyeinek és árváinak fejenként többszáz korona nyugdíjat és segélyt fizettek ki visszamenőleg. Az utókezelés alatt álló rokkantak napi járulékát pedig négy koronáról hat koronára emelték. A négy évig tartó világháború, és az utána következő idők súlyos élelmezési nehézségeinek ellenére a város és a megye munkásainak, de az addig kimondottan éhező ellátatlan lakosságnak élelemmel való ellátása és táplálkozása a Tanácsköztársaság idején megjavult. A közélelmezési biztosság gondoskodott arról, hogy a lakosság a hatósági ellátás tárgyát képező élelmiszereket a jegyekre megkapja. Gyakran megtörtént, hogy a hivatalosan megállapított „fejkvótánál” nagyobb mennyiséget is kiosztottak lisztből, húsból, ha a készletek ezt megengedték. Június elején egyszerre 440 métermázsa kiutalt cukor érkezett Esztergomba a vármegye részére a félszerfalvai (Sopron m.) cukorgyárból, s ez a mennyi56 32 Állami Levéltár Esztergom; f/1516 —1976/1919. 33 Esztergomi Népszava, 1919. jún. 12.
