A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Szabó László: A Tanácsköztársaság szociális és kulturális politikájának eredményei Esztergomban
tásait. Az esztergomi papnevelő intézetet a vöröskatonák beszállásolására használták fel. A háztulajdonos polgárok házai köztulajdonba vétettek, és minden házban olyan elemeket helyeztettek el, akik addig a maguk egyszerű szegénységében állandó lakással nem bírtak. . .” (i. m. 164. o.) A szocializáló biztosság házkommunizáló osztályának rendelete a lakóházak köztulajdonba vételével kapcsolatban így szólt: „RENDELET. Á lakóházak köztulajdonba vételével kapcsolatban elrendeljük, hogy minden házban, melyben legalább 3 lakás (üzlethelység) van, beleértve a háztulajdonos lakását is, a lakók maguk közül egy bizalmi egyént válasszanak, kinek neve a szocializáló biztosság házkommunizáló osztályának legkésőbb f. hó 26-ig bejelentendő. A bizalmi egyén megválasztandó mindenütt, tekintet nélkül arra, hogy a ház kommunizálva lesz-e, vagy sem, mert a munkástanács 3 tagú bizottsága csak a hó végére készül el munkájával, s csak akkor teheti közzé a kommunizált házak jegyzékét: akkora pedig, egy kész tervezettel kell már rendelkeznünk, mely a ház- bérek behajtását és beszolgáltatását intézi. A házbérek behajtásán kívül más fontos feladatok is fognak a házbizalmiakra háramlani, mégpedig a kommunizálás alól kivett házakban is, ezért tehát a lakók saját érdekében áll, hogy a választást sehol ne mulasszák el megejteni. Esztergom, 1919. ápr. 22. Szocializáló biztosság házkommunizáló osztálya.”31 Az esztergomi dolgozók a munkás- és katonatanács felhívása alapján igényt nyújthattak be háztelekre. A felhívás felszólította Esztergom város közönségét, hogy akik háztelekre igényt tartanak, és azt még nem jelentették be, nevüket, foglalkozásukat és családi viszonyukat a városi munkás- és katonatanács VII. ügyosztályának, Szokob János direktóriumi tagnak 295—VII/1919 számra hivatkozással saját érdekükben írásban mielőbb jelentsék be. Megjegyezték, hogy házhelyekre csak azok tarthatnak igényt, kiknek házhelyük egyáltalán nincsen, vagy nagyon szűk, egészségtelen lakásuk van. A beérkezett családi házhely-igénylések alapján a végrehajtó bizottság direktóriumi tagokból és műszaki emberekből álló bizottságot küldött ki a kiosztásra kerülő területek megállapítására, és igénybevételére. A bizottság munkájáról és a hozott határozatról jegyzőkönyvet készítettek. „Esztergom vármegye katona- és munkástanács végrehajtó bizottsága, 1921 1919 szám. Másolat: Jegyzőkönyv. Felvétetett Esztergomban 1919 június 18-án, jelen voltak: dr. Kartaly István, Néczin Jenő, Horváth István és Ottlik Ferenc direktóriumi tagok, Majthényi Ferenc városi gazdasági megbízott. Tiefenthal Gyula városi főmérnök, Bardon József vármegyei gazdasági műszaki főmegbízott és Oláh Emil mérnökbiztos-geodéta. Tárgy: 31 Esztergomi Népszava 1919. ápr. 23. 55
